Kelecsenyborda

Ld. Kelecsenyborda

Közigazgatás

Ld. Kelecsenyborda

Népesség

Ld. Kelecsenyborda

Történelem

Ld. Kelecsenyborda

Mai jelentősége

Ld. Kelecsenyborda

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KELECSÉNY. Klecsenov. Elegyes magyar, és tót falu Abaúj Várm. földes Ura Szerencsi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Karácsondhoz közel, határja tágas, és közép termékenységű, piatzozás’ helye távol van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kelecsény, (Kleczenon), orosz falu, Abauj vmegyében, Kassához keletre 2 1/4 órányira, a zemplényi postautban: 25 r. kath., 211 g. kath. lak. Görög kath. anyaszentegyház. Vendégfogadó. Szép erdő. F. u. gróf Szirmay.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Pető-Szinyétől keletre, Kelecseny kisközségen túl a tájképileg rendkivűl szép dargói hágón át Zemplénmegyébe lép az országút.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Innen 3 kilométerre van Kelecseny-Borda kisközség 236 lakossal, 51 házzal. Ez a táj egyike a legregényesebbnek; valóságos szorost alkot a dargói hágó, melyen át Zemplénbe visz az út. A szorost 1849-ben szintén megszállották a magyar csapatok, hogy a Kassát megszállva tartó osztrákokat oldaltámadással nyugtalanítsák, de visszaverettek. Az 1849. jan. 4-iki kassai csata elvesztése után nem lehetett többé szerepe a hadviselésben a szorosnak.

Magyar Katolikus Lexikon

Kelecsenyborda, Kelecsény, v. Abaúj-Torna vm. (Košicky Klečenov, Szl.): g.k. parókia a v. munkácsi, majd eperjesi egyhm-ben. - 1771: már létezett. Mai Kisboldogasszony tp-át 1851: építették. Anyanyelve 1880: rutén, m. ** Schem. Ep. 1903:119.

Helységnévtár

Kelecsen (Borda-) (Kelecsény, Klacsanov), rk. 59 Regete-Ruszka, GK. 166 Eperjes, ág. 20 —, ref. 9 —, izr. 11 Rozgony.