Kassabéla

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BELLA. vagy Béla. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kassához, mellynek tulajdona, nem meszsze. Határja termésbéli tulajdonságaira nézve hasonlít Baksához, harmadik Osztálybéli. HÁMOR. vagy Hammer. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura Kassa Városa, és G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepes Vármegyének határa szélén, Belárdnak filiája, minthogy itt Kassa Városa sok vasat készíttete, onnan vette a’ helység is a’ maga nevezetét. lakosai tótok, erőss, és izmos emberek, sovány a’ termő földgyök, fával való kereskedésből élnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Béla, hegyek között fekvő tót falu, Abauj vgyében; Kassához 2 mfd. a szepesi országútban: 1044 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Réz-bánya. Szántófölde kevés és sovány; erdeje, különösen fenyvese szép. F. u. Kassa városa. Hámor, tót falu, Abauj vármegyében, Szepes vmegye szélén. Egy patak két felé választván; nagyobb része 586 kath., 5 evang. lak. Abaujhoz tartozik, sokkal kisebb része pedig Szepeshez. Van itt vasbánya és vashámor, gyönyörü fenyves erdő. F. u. a Kassa városa, melly ut. postája.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

E völgynek felső, fegyvesekkel borított magas hegyek közt kanyargó részeiben, Kassa-Béla és Kassa-Hámor községek határaiban nevezetes és fontos bányák, kohók, vasgyárak és fűrésztelepek vannak. Itt nagy részt Kassa városa a földesúr.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A kassai járásban még a nagyrészt Kassa város birtokát képező Kassa-Bélát érjük először, ha a városból északnyugat felé indulunk, a szepesi hegyek alján balra hagyván a kassaiak kies üdülőhelyét, a Bankót. Elragadóan szép és változatos tájrészletek, sűrü erdőségek, sziklacsoportozatok, a mészkőhegység érdekes alakzatai gyönyörködtetnek bennünket lépten-nyomon, mialatt egyre magasabbra emelkedünk. Az út két oldalán kohók, bányák és fürészmalmok váltják fel egymást, míg az út legmagasabb pontjáról, az 562 méternyi hegygerinczről leereszkedve, Kassa-Bélába lépünk. Kassa-Béla községnek van körjegyzősége, 120 háza és 1076 tót ajku lakosa. Postája: Kassa-Hámor. Táviró-állomása: Margitvalu. Hajdan Szent-vérképénék hívták s Kassa városa birtokolta a XV. század óta. Bélától Hámort pillantjuk meg, mely a vármegye legészakibb pontján, éppen Szepes és Abauj-Torna vármegye határvonalán fekszik. 112 háza és 654 lakosa van, akik, mint magyar neveik bizonyitják, nagyobbrészt eltótosodott magyarok. Itt van Jakobs Ottokár nagyszabásu vasgyára és hámora, melyet a jelenlegi tulajdonos nagybátyja alapított 1852-ben. A gyár 19 épületből áll, 260 munkással; 12 lóerőre berendezett vizművel dolgozik. Évenkint körülbelül 22,000 mmázsa nyersvasat, vasöntvényt, vascsövet, mérlegsúlyokat, géprészeket, ekevasakat, takaréktüzhelyeket készít. Gyártmányait részben Galicziába és Szerbiába szállitja. A tulajdonos a megye határáig kavicsozott utat készíttetett, a Hernádon át hidat veretett, összekötvén ekképen a falut és gyártelepét a kassa-oderbergi vasuttal. Kassa-Hámor határán három vármegye szögellik össze, t. i. Abauj-Torna, Szepes- és Sárosvármegye. Vasúti megállóhely, posta- és táviróállomás.

Magyar Katolikus Lexikon

Kassabéla, v. Abaúj-Torna vm. (Košická Belá, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át 1311 e. Ker. Szt János tit-ra sztelték, a mait 1942: építették. A kegyképként tisztelt Szűz Mária-oltárképet 1781: Prohászka Kristóf festette. - Lakói 1550 k. ev-ok lettek. 1731: alapították újra. Anyakönyvei 1751-től. Kegyura 1880: Kassa városa. Anyanyelve 1880: szl. - Filiái 1915: Kassahámor, Kissolymár. ** KTN I:147. - Schem. Cass. 1915:53. - Garas 1955:176.

Helységnévtár

Béla (Kassa-) (Kaschauer Béla) RK. 1125 Kassa, gk. - Kojsov, ág. 19 Gölnic, izr. 6 Rozgony. Hámor (Kassa-) (Kaschauer Hammer), rk. 680 Béla, gk. 1 Kojsov, ág. 32 Göllnicbánya, ref. 1 —. izr. 6 Rozgony. Folkmár (Kis-), rk. 161 Béla, gk. 1 Kojsó, ág. 25 —