SK
LV
.....

Hontvarsány

Településrész

címer zászló
218 83% magyar 1910
263 78% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Kalinčiakovo
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Hont vármegye
Báti járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Lévai járás
Más földrajzi nevek:
Margita-Ilona (Margitmajor), Őrhegy, Szilaska-hegy, Vargahegy, Varsányi-haraszt
Koordináták:
48.18417222, 18.67652178
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
165 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93401

A település az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Szikince-patak mentén fekszik, Léva központjától 6 km-re délkeletre, a Lévát Deménden keresztül Párkánnyal összekötő 564-es út mentén. Mellékutak kötik össze Kereskénnyel (2 km), Hontkiskérrel (3 km) és Vámosladánnyal (6,5 km). Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt, számottevő a szőlőtermesztés. Nyugatról Léva, délnyugatról Vámosladány, keletről Kereskény és Hontkiskér katasztere határolja. Lévával és Vámosladánnyal közös határa Hont és Bars vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Léva városrésze és 5 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe 7,85 km², a város területének 12,9 %-át alkotja. 1976 után területe 79 hektárral csökkent (9,1 %), ebből 55 hektárt (Csudapuszta) Léva, 24 hektárt pedig Hontkiskér kataszteréhez csatoltak át.

Népesség

Hontvarsány a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 262, 1921-ben 337, 1938-ban pedig 494, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A szlovákok aránya 1910-ben 13,4 %, 1921-ben 22 % volt, 1930-ra pedig már többségbe kerültek, 1941-re azonban a lakosság többsége ismét magyarnak vallotta magát. 1945 után magyar lakossága teljes egészében reszlovakizált, 1961-re már csak 21,9 % vallotta magát magyar nemzetiségűnek. 2011-ben 489 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 1,4 %-a. Hontvarsány a legnépesebb a Lévához csatolt falvak közül. 1921-ben lakosságának többsége (71,2 %) római katolikus vallású volt, a reformátusok aránya 22,2 % volt.

Történelem

A mai települést 1290-ben Wosyan alakban említik először, azonban ennél sokkal régebbi lehet. Erre enged következtetni neve is, mely a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett egyik kabar törzs a Varsány nevéből származik. Temploma már a 12. században állt. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. A tatárjárás után IV. Béla király a Varsányi családnak adta. A Varsányi család, majd rokonság révén a Simonyi család egészen a 18. századig birtokolta. A 15. században Szendi vajdának, a 17. században a Horváth családnak, a 18. században a Jánoky, a 19. században a Majthényi és a Nyáry családoknak voltak itt nagyobb birtokaik. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1948-ban a Kalinčiakovo szlovák nevet kapta. 1976-ban Lévához csatolták.

Mai jelentősége

A településen szlovák óvoda működik. Itt található a Margita-Ilona nevű termálfürdő 25 °C-os gyógyvizével, több termálvizes medencével. Református temploma a 12. században épült román stílusban, a Jézus szívének szentelt római katolikus kápolnája 1901-ben épült szecessziós stílusban. Barokk kastélya a 18. században épült, 1820-ban klasszicista stílusban átalakították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VARSÁNY. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Simonyi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kereskényhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, legelője elég, szőleje termő, fája nints.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Varsány, Honth vm. magyar-tót falu, ut. p. Lévához 1/2 mfd, 207 kath., 37 evang., 142 ref. lak., több uri lakházakkal, ref. anyaekklézsiával, szőlőhegygyel, jó legelővel és réttel. F. u. b. Nyáry, b. Majtényi, stb.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Varsány, magyar kisközség, 40 házzal és 375 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Léván, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. a XIV. és XV. századbeli oklevelekben a következő változatokban akadunk a falu nevére: Vosyam, Vassyam, Vassan, Vassány, Vosin. A vármegye legrégibb községei közé tartozik, melyről már a XIII. században szólnak a történeti adatok, a mikor Simon fiainak, Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreknek, a Varsányi-Simonyi-család őseinek volt a birtoka, melyet még a XVIII. században is megtartottak. 1405-ben Szendi István vajda, a Kálnay család őse, kapott itt királyi adományt, melyben 1475-ben Mátyás király is megerősítette. A Kálnayakat a vallásüldözés idején is itt találjuk. 1629-ben a Horváth családot, a XVIII. század elején a Jánokyakat, a mult században a Majthényi és Nyáry családokat uralta. Jelenleg báró Nyáry Béla örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Varsány község határában fekszenek a Csuda- és Margit-majorok.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hontvarsány. Hont vármegye legrégibb kisközsége. A XIII. századtól egészen a XVIII. századig a Varsányiés Simonyi-családoké volt. A XV-ben Szendi vajda, a XVII. században a Horváth-családnak volt itt nagyobb birtoka. A XVIII. század elején a Jánokyak, a XIX. században a Majthényi- és Nyáry-családok a község földesurai. A község területe 1501 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 494.

Névelőfordulások
1290
Wosyan
1773
Varsány,
1786
Warschány,
1808
Vársány,
1863
Varsány,
1913
Hontvarsány,
1920
Varšany,
1938
Hontvarsány,
1945
Varšany,
1948
Kalinčiakovo

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 213 62%
szlovákok 101 29%
németek 12 3%
egyéb 17 5%
összlétszám 343
magyarok 218 83%
szlovákok 35 13%
németek 8 3%
egyéb 1 0%
összlétszám 262
magyarok 263 78%
szlovákok 74 22%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 337
Mai közigazgatás

Bejelentések