Áttekintés
Báti járás
A település az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Szikince-patak mentén fekszik, Léva központjától 6 km-re délkeletre, a Lévát Deménden keresztül Párkánnyal összekötő 564-es út mentén. Mellékutak kötik össze Kereskénnyel (2 km), Hontkiskérrel (3 km) és Vámosladánnyal (6,5 km). Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt, számottevő a szőlőtermesztés. Nyugatról Léva, délnyugatról Vámosladány, keletről Kereskény és Hontkiskér katasztere határolja. Lévával és Vámosladánnyal közös határa Hont és Bars vármegyék történelmi határát alkotja.
Közigazgatás
1976-ig önálló község, azóta Léva városrésze és 5 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban északi határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe 7,85 km², a város területének 12,9 %-át alkotja. 1976 után területe 79 hektárral csökkent (9,1 %), ebből 55 hektárt (Csudapuszta) Léva, 24 hektárt pedig Hontkiskér kataszteréhez csatoltak át.
Népesség
Hontvarsány a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 262, 1921-ben 337, 1938-ban pedig 494, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A szlovákok aránya 1910-ben 13,4 %, 1921-ben 22 % volt, 1930-ra pedig már többségbe kerültek, 1941-re azonban a lakosság többsége ismét magyarnak vallotta magát. 1945 után magyar lakossága teljes egészében reszlovakizált, 1961-re már csak 21,9 % vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
Történelem
A mai települést 1290-ben Wosyan alakban említik először, azonban ennél sokkal régebbi lehet. Erre enged következtetni neve is, mely a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett egyik kabar törzs a Varsány nevéből származik. Temploma már a 12. században állt. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. A tatárjárás után IV. Béla király a Varsányi családnak adta.
Mai jelentősége
A településen szlovák óvoda működik. Itt található a Margita-Ilona nevű termálfürdő 25 °C-os gyógyvizével, több termálvizes medencével. Református temploma a 12. században épült román stílusban, a Jézus szívének szentelt római katolikus kápolnája 1901-ben épült szecessziós stílusban. Barokk kastélya a 18. században épült, 1820-ban klasszicista stílusban átalakították.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
VARSÁNY. Magyar falu Hont Várm. földes Urai Simonyi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kereskényhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, legelője elég, szőleje termő, fája nints.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Varsány, Honth vm. magyar-tót falu, ut. p. Lévához 1/2 mfd, 207 kath., 37 evang., 142 ref. lak., több uri lakházakkal, ref. anyaekklézsiával, szőlőhegygyel, jó legelővel és réttel. F. u. b. Nyáry, b. Majtényi, stb.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Varsány, magyar kisközség, 40 házzal és 375 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Léván, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. a XIV. és XV. századbeli oklevelekben a következő változatokban akadunk a falu nevére: Vosyam, Vassyam, Vassan, Vassány, Vosin. A vármegye legrégibb községei közé tartozik, melyről már a XIII.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Hontvarsány. Hont vármegye legrégibb kisközsége. A XIII. századtól egészen a XVIII. századig a Varsányiés Simonyi-családoké volt. A XV-ben Szendi vajda, a XVII. században a Horváth-családnak volt itt nagyobb birtoka. A XVIII. század elején a Jánokyak, a XIX. században a Majthényi- és Nyáry-családok a község földesurai. A község területe 1501 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 494.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 263 | 78% |
| szlovákok | 74 | 22% |
| németek | 0 | 0% |
| egyéb | 0 | 0% |
| összlétszám | 337 |


