Hontfüzesgyarmat

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, Lévától 14 km-re délkeletre, Ipolyságtól 23 km-re nyugatra, a Laskó-patak mentén, a Szikince- és a Perec-patak közelében fekszik, határának nyugati része az Alsó-Garammente síkvidékéhez tartozik. Határának mintegy egynegyedét erdő borítja. A község területén, a falutól délre keresztülhalad a 75-ös számú országos főút, melyet itt keresztez a Lévát Garamkövesddel összekötő 1514-es mellékút. Mellékút köti össze Szántóval (5,5 km) is. Nyugatról Garamszentgyörggyel, északnyugatról Vámosladánnyal, északkeletről Szántóval, keletről Deménddel, délről pedig Kétfegyvernekkel határos. Nyugati és északnyugati határa Hont és Bars vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, északkeleti határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (23,85 km²) 1939-hez képest kis mértékben (3 hektárral) növekedett.

Népesség

Hontfüzesgyarmat a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 1160, 1921-ben 1044, 1938-ban pedig 1045, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű, többségében református vallású (1921-ben 76,8 %) lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere (a magyar lakosság 1/3-át kitelepítették), a reszlovakizáció (a magyarok 1/5-ét érintette) és a belső telepítések (529 főt telepítettek ide) alapvetően megváltoztatták etnikai jellegét, 1961-re a magyar nemzetiségűek aránya 47,2 %-ra csökkent. 1938-hoz képest 1991-re lakosságának csaknem felét elveszítette (45,2 %-os csökkenés), 1991-2011 között népessége stabilan alakult, a magyar nemzetiségűek aránya viszont 48 %-ról 31,1 %-ra esett az asszimiláció révén. A lakosság 39,6%-a római katolikus, 19,9 %-a református és 16,9 %-a evangélikus vallású.

Történelem

A Szikince-völgvi község az esztergomi érsekség ősi birtoka volt, eredetileg pedig a Gyarmat törzs szállásterülete a honfoglalás utáni időkben. Első írásos említése 1135-ből való, de már a 13. századtól az esztergomi érsekség birtoka, melyet a török időkben, illetve a reformáció idején is megtartottak. 1332-ben a pápai tizedjegyzék papját is említi, a befizetett tized alapján a tehetősebb községek közé tartozott. A török rajtaütések és a reformáció terjedése ellenére is az esztergomi érsekség birtoka maradt. 1715-ben egy kúria, 22 elhagyott és 52 lakott háza volt. 1720-ban már 61 porta adózott. 1828-ban 141 házában 848 lakos élt. A falu lakossága mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkozott, illetve a 19. században dohánytermesztéssel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, csak 1938 és 1945 között tért vissza Magyarországhoz. 1938. november 6-án a csehszlovák katonák 3 személyt lőttek agyon a községben. 1945 után magyar lakosságának jelentős hányadát (140 családot) kitelepítették, a helyükre magyarországi szlovákokat telepítettek – így lett mára a község szlovák többségű. Kétfegyvernekkel közös mezőgazdasági szövetkezete 1998-ban megszűnt, magyar alapiskolája pedig az ezredfordulón.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, a 18. században barokkosították. A református templom 1784-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Fűzes Gyarmat. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Peretsénhez két mértföldnyire, Fegyvernekhez 1/4 órányira. Határja 3 nyomásra osztatott, réttyeit némelly helyen a’ víz elönti, dohányok melly porrá törettetik, az egész Országban nevezetes, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlö hegyei is középszerűek, piatzok Báthon, patakja a’ falun végig foly, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyarmat (Füzes), magyar falu, Honth vmegyében, ut. p. Lévához 1 1/2 mfd. 146 kath., 6 evang., 676 ref. lak. Kath. és ref. anyatemplomok. Határja első osztálybeli; hires dohányt termeszt; salétromot főz. F. u. az esztergomi érsek; de van benne egy érseki nemes udvar is.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füzesgyarmat, a Szikincze völgyében fekvő magyar kisközség, 166 házzal és 1219 ev. ref. és róm. kath. lakossal; vasúti állomása és távirója Zselizen, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. Az esztergomi érsekség régi birtoka, melyet az mindvégig megtartott. A község róm. kath. temploma 1423-ból való és ugyanabból az időből maradt fenn kehelyalakú kőkeresztkútja. A plébánia egyházi edényei között 1519-től való ostyasütőt őriznek. Az ev. ref. templom 1784-ben épült, de 1900-ban átalakították; az ev. ref. egyháznak aranynyal befuttatott ezüst urasztali kelyhe 1600-ból való és dombormíves díszítését ez a német felirat környezi: IS: GODT: MIT: VNS: WOLL: KAN: WEDDER VNS: DYRNKET: VNDE: ETETH: GODT: NICHT: VER: GETETH: ANNO: 1600. A község dülőnevei közűl kettő történelmileg nevezetes; így a »Török-ölés« nevű dülőben véres vereséget szenvedett egy török csapat; a »Hajdúrét« pedig a kurucz háborúk idején a hajdúk táborozó helye volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Hontfüzesgyarmat, v. Hont vm. (Hontianska Vrbica, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. báti esp. ker-ében. - 1293: Gormoth. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1769: alapították újra. Mai Szeplőtelen fogantatás tp-át 1423: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve m. - Lakói 1910: 283 r.k., 20 ev., 836 ref., 21 izr., össz. 1160; 1940: 321 r.k., 1 g.k., 14 ev., 741 ref., 2 izr., 2 egyéb vall., össz. 1081; 1970: össz. 910, 49,1 %-a m.; 1991: össz. 573, m. 275 (47,99%); 2001: össz. 574, m. 212, (36,93 %). ** Némethy 1894:95. - Gerecze II:380. - Schem. Strig. 1917:46. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hontfüzesgyarmat. Szikinczevölgvi kisközség. Az esztergomi érsekség ősi birtoka. A község területe 4139 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1045.