Hontfüzesgyarmat

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, Lévától 14 km-re délkeletre, Ipolyságtól 23 km-re nyugatra, a Laskó-patak mentén, a Szikince- és a Perec-patak közelében fekszik, határának nyugati része az Alsó-Garammente síkvidékéhez tartozik. Határának mintegy egynegyedét erdő borítja. A község területén, a falutól délre keresztülhalad a 75-ös számú országos főút, melyet itt keresztez a Lévát Garamkövesddel összekötő 1514-es mellékút. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, északkeleti határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. Területe (23,85 km²) 1939-hez képest kis mértékben (3 hektárral) növekedett.

Népesség

Hontfüzesgyarmat a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 1160, 1921-ben 1044, 1938-ban pedig 1045, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű, többségében református vallású (1921-ben 76,8 %) lakosa volt. 1945 után a lakosságcsere (a magyar lakosság 1/3-át kitelepítették), a reszlovakizáció (a magyarok 1/5-ét érintette) és a belső telepítések (529 főt telepítettek ide) alapvetően megváltoztatták etnikai jellegét, 1961-re a magyar nemzetiségűek aránya 47,2 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

A Szikince-völgvi község az esztergomi érsekség ősi birtoka volt, eredetileg pedig a Gyarmat törzs szállásterülete a honfoglalás utáni időkben. Első írásos említése 1135-ből való, de már a 13. századtól az esztergomi érsekség birtoka, melyet a török időkben, illetve a reformáció idején is megtartottak. 1332-ben a pápai tizedjegyzék papját is említi, a befizetett tized alapján a tehetősebb községek közé tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, a 18. században barokkosították. A református templom 1784-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Fűzes Gyarmat. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Peretsénhez két mértföldnyire, Fegyvernekhez 1/4 órányira. Határja 3 nyomásra osztatott, réttyeit némelly helyen a’ víz elönti, dohányok melly porrá törettetik, az egész Országban nevezetes, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlö hegyei is középszerűek, piatzok Báthon, patakja a’ falun végig foly, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyarmat (Füzes), magyar falu, Honth vmegyében, ut. p. Lévához 1 1/2 mfd. 146 kath., 6 evang., 676 ref. lak. Kath. és ref. anyatemplomok. Határja első osztálybeli; hires dohányt termeszt; salétromot főz. F. u. az esztergomi érsek; de van benne egy érseki nemes udvar is.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füzesgyarmat, a Szikincze völgyében fekvő magyar kisközség, 166 házzal és 1219 ev. ref. és róm. kath. lakossal; vasúti állomása és távirója Zselizen, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. Az esztergomi érsekség régi birtoka, melyet az mindvégig megtartott. A község róm. kath. temploma 1423-ból való és ugyanabból az időből maradt fenn kehelyalakú kőkeresztkútja. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Hontfüzesgyarmat, v. Hont vm. (Hontianska Vrbica, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. báti esp. ker-ében. - 1293: Gormoth. Tp-át 1332 e. ismeretlen tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1769: alapították újra. Mai Szeplőtelen fogantatás tp-át 1423: építették. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve m. - Lakói 1910: 283 r.k., 20 ev., 836 ref., 21 izr., össz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hontfüzesgyarmat. Szikinczevölgvi kisközség. Az esztergomi érsekség ősi birtoka. A község területe 4139 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1045.