SK
LV
.....

Hölvény

Településrész

címer zászló
394 100% magyar 1910
368 98% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Hulvinky
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Bars vármegye
Lévai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Lévai járás
Más földrajzi nevek:
(Érsekimajor), Hölvényi-erdő, Itat-föld, (Primaciális-erdő)
Koordináták:
48.11138558, 18.53063107
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
152 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93541

A Garammenti-hátság dombvidékének keleti, Garam felé lejtő oldalán, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Nagy sár-patak (Lužianka) partján, Nagysalló központjától 2 km-re északnyugatra. Teljesen egybeépült a tőle délkeletre fekvő Kissallóval és Nagysallóval. Határának nagy részét a 19. században még erdő borította (Primaciális-erdő, Hölvényi-erdő), melynek nagy részét mára kiirtották.

Közigazgatás

1965-ig önálló község, azóta Nagysalló településrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1965-ben Nagysallóhoz csatolták. Területe (7,84 km²) az elmúlt száz év során nem változott, a község területének 17,8 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 394, 1921-ben 376, 1939-ben pedig 388, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 85,3 %) lakosa volt. 1947-ben magyar lakosságának 2/5-ét kitelepítették Magyarországra és szlovákokat telepítettek helyükre. Ezel vegyes lakosságúvá vált, de magyar többségét megőrizte a 60-as évekig. 2011-ben 323 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 11,1 %-a, a legkisebb népességű a község három településrésze közül.

Történelem

1354-ben Heluen néven említik először, nemesi birtok, majd az esztergomi érsekségé. 1534-ben 10 adózó portája volt. 1601-ben 36 ház állt a községben. 1720-ban 15 adózó háztartása volt. 1828-ban 37 házában 241 lakos élt. 1910-ben 394, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1849. április 19-én innen indult támadásra a honvédsereg. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságának csaknem felét kitelepítették. 1965-ben Nagysallóhoz csatolták.

Mai jelentősége

Református haranglába 1930-ban épült. Határához tartozik a község egyetlen szőlőhegye.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HÖLVÉNY. Hulvinka. Magyar falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, és többnyire refornátusok, fekszik Báthoz nem meszsze, Nagy Sallónak filiája, határja jó, szőlö hegye, gyűmöltsös fákkal rakva van, fája, réttye is van, legelője elég, piatzozása nem meszsze Báton.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hölvény, (Hulwinki), magyar falu, Bars vmegyében, 87 kath., 5 evang., 167 ref. lak. F. u. az eszterg. érsek. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hölvény, a Sár völgyében fekvő magyar kisközség, 412 ev. református lakossal. Mindenkor a sallói érseki uradalomhoz tartozott, melynek közelében is fekszik. Földesura a herczegprimás volt, kinek itt most is nagyobb birtoka van. A XVIII. század második felében Helyvén és tótul Hulvinka néven van említve. A régi hegyközség könyveit, melyek 1600-ban kezdődnek, még most is őrzik. 1849. április 19-én délelőtt 10 órakor innen indult a támadó sereg Nagysalló felé. A községben nincs templom. Postája, távirója és vasúti állomása Nagysalló.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hülvény. A sallói érseki uradalom tartozéka volt s mint ilyen szinte kizárólagosan mindenkor a hercegprímás élvezte jövedelmeit. A szatmári békekötés után Helyvén és Hulvinka neveken is szerepel. Az 1848/49-iki szabadságharcban jutott először kiemelkedő szerephez. Itt gyülekezett és indult támadásra 1849. április 19-én a honvédsereg. A község területe 1362 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 388.

Névelőfordulások
1354
Heluen
1773
Hölvény, Hulwinky,
1786
Höllwény, Hulwinka,
1808
Hölvény, Hulwínky,
1863
Hölvény,
1920
Hulvienky, Hulvinka,
1927
Hulvínky, Hölvény,
1938
Hölvény,
1945
Hulvínky, Hölvény,
1948
Hulvínky

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 357 100%
németek 0 0%
egyéb 1 0%
összlétszám 358
magyarok 394 100%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 394
magyarok 368 98%
németek 2 1%
egyéb 6 2%
összlétszám 376
Mai közigazgatás

Bejelentések