Hideghét

Hideghét a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északnyugati részén fekszik, Dunahidas központjától 2,5 km-re délkeletre, Féltől 3,5 km-re délnyugatra, Dénesdtől 6 km-re északkeletre, a Pozsonyt Dunaszerdahellyel összekötő 572-es út mentén. Mellékutak kötik össze Féllel és Dénesddel.

Közigazgatás

1947 óta Dunahidas településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Fél községhez csatolták és annak részeként Csehszlovákia Somorjai járásához tartozott 1938-ig. 1938-ban határtelepüléssé vált, 1945-ig a Szlovák Államhoz tartozott, így elszakadt a Magyarországhoz csatolt Féltől és egyben a Pozsonyi járáshoz került. 1947-ben Dunahidashoz csatolták. Területe 4,15 km², Dunahidas területének 21,8 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 123, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (86,1 %) lakosa volt, de 16 német lakosa (13 %) is volt. Dunahidashoz való csatolását követően számos szlovák család költözött ide. 2011-ben 142 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 6,6 %-a.

Történelem

Első írásos említése 1283-ból származik (Vtiheth). A 14. században az esztergomi érsekség, a 16. században a Török-, a 17. században a Maholányi-család birtoka volt, később a Jessnák, Balassa és Hideghéthy-családnak volt itt birtoka. 1828-ban 26 háza és 189 lakosa volt. 1920-ban Csehszlovákiához került, egyben közigazgatási önállóságát elveszítve Félhez csatolták, ahová 1938-ig tartozott. Az akkor még többségében magyarok lakta falut 1947-ben Dunahidashoz csatolták.

Mai jelentősége

A Hideghéthy-család kastélya a 17. században épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HIDEGHÉT. vagy Gadendorf. Magyar falu Posony Várm. földes Urai B. Jeszenák, G. Forgách, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Fellnek szomszédságában, és annak filiája, határja két időre osztatott, kevés legelő mezein kivül semmi haszon vételekkel nem bír. Van benne egy régi formára épűltt kastély is, mely M. Forgách Familiához tartozik.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hideghét, (Gnadendorf), m. f., Pozson vmegyében, a pesti országutban, Pozsonhoz 1 1/2 órányira; 168 kath., 6 zsidó lak., középszerű szántóföldekkel. Rétje kevés; legelője elég. F. u. b. Jeszenák, Balassa, Bittera, s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hideghét, szintén egyike a Felső-Csallóköz magyar kisközségeinek. Házainak száma 15, róm. kath. vallású lakosaié 153. 1294-ben egyszerűen Heet néven van említve, a mikor Ehun fia Tamás és Czik fia Thama ezt az örökölt birtokukat László comesnek zálogosítják le. 1305-ben Jakab pozsonyi bíró testvérének adja itteni birtokát. Egy 1308-iki oklevélben már Hideghét néven szerepel és ez okiratban az itt lakó pozsonyi nemes várjobbágyok vannak említve. 1394-ben már Némethét a neve és ekkor Zsigmond király Kanizsai János esztergomi érseknek adományozza. Később már Gnadendorf német neve is felmerül. Az 1553-iki portális összeírásban Török Balázs van említve birtokosául. A XVII. század vége felé a Maholányi, 1787-ben a Bertalanffy, később a Jeszenák bárói, a Balassa és a Bittera család bírta. Ma Hörandner Károlynak van itt kastélya, melyet a XVII. században valamelyik Hideghéti építtetett. Más forrás szerint ez a kastély előbb kolostor volt és Balassa János alakíttatta át kastélylyá. Az idők folyamán sok kézen fordult meg, míg végre vétel útján a mai tulajdonos birtokába került. A községben szeszgyár is van, mely szintén Hörandner Károlyé. Temploma nincsen. Postája és távírója Féll, vasúti állomása Misérd.