Hetmény

A Kisalföldön, a Mátyusföld keleti részén, az Alsó-Vágmente kistájon, a Vág jobb partján, a város központjától 6 km-re délre fekszik.

Közigazgatás

Vágsellye településrésze, 1786-ig önálló község. Területe a vágsellyei kataszterhez tartozik.

Népesség

2011-ben 57 lakosa volt, a város lakosságának 0,2 %-a élt itt.

Történelem

A falu a középkorban a zoborhegyi kolostor, majd a nyitrai püspökség tartozéka volt. Nevét a lótenyésztésre utaló hét mén szavakból eredeztetik. A 16. századtól a znióvári premontrei kolostorhoz tartozott, valamint az Apponyi és a Hunyadi családok rendelkeztek itt nagyobb birtoktesttel. A 18. század elején lakosai elhagyták, csak néhányan maradtak. Néhány évtizeddel később Vágsellyéhez csatolták az akkor már csak pusztának számító korábbi falut. Ürményi Hunyadi József gróf vadászkastélyt építtetett, iskolát létesített a 19. század végén, emellett ménese és birkatenyészete volt itt. A puszta egészen 1945-ig a család birtokában maradt, akkor azonban elkobozták, mára pedig már csak néhány család lakja. Hetmény környékén terültek el Beke, Udvarc, Brodrinc és Nege falvak, amelyek még a középkorban eltűntek.

Mai jelentősége

Neoklasszicista kastélya a 19. sz. végén épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HETMÉNY. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Sellyéhez fél mértföldnyire, és annak filiája, határja középszerű, vagyonnyai Sellyéhez hasonlók.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hetmény, magyar falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Séllyéhez közel: 80 kath. lak. – Határa róna és termékeny, réte, legelője bőven. – Nevezetes itt a birka- és lótenyésztés. F. u. gr. Hunyady. Ut. p. Érsekujvár. Hetmény (Kis), puszta, Nyitra vmegyében, Tornocz fiókja, 22 kath. lak. gr. Hunyadi birja.