Hegy

A Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, a Dudvág jobb partján fekszik. Teljesen egybeépült Vízkelettel.

Közigazgatás

1943 óta Vízkelet településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Galántai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyaroszághoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). 1921-ben Szlovákia 3. legkisebb területű községe volt. Területe 43 hektár, a községterület 2,4 %-a, nem változott az elmúlt száz év során.

Népesség

1910-ben 224, 1921-ben 236, 1939-ben 283, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 493 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 31 %-a.

Történelem

A 13. században említik először írásban, de első ismert tulajdonosa a Hegyi család a 15-16. században. Később Török Balázs volt a birtokosa. Figyelemre méltó ősrégi, román stílusú katolikus temploma. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta, a 20-as és a 30-as években rendszeresek voltak a mezőgazdasági munkások sztrájkjai. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, és 1943-ban egyesítették Vízkelet községgel.

Mai jelentősége

Eredetileg Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma ma elhagyottan áll. A templom 1220 és 1230 között épült román stílusban. A 14. században bővítették, melynek következtében sok eredeti részlet eltűnt. A török időkben elhagyottan állt, majd 1753-ban rendbehozták.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HEGY. Elegyes magyar falu Posony Várm. földes Urai Váradi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Galantához 1 mértföldnyire, Kossúth, és Vizkelett mellett, határbéli két kerűlőre osztott földgyei jók, legelője tsekély, erdeje, és réttye nints.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hegy, magyar falu, Pozsony vmegyében, Vizkelet mellett: 186 kath., 6 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Pozsony.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hegy, mátyusföldi magyar kisközség, 32 házzal és 241 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1239-ben Hegvi néven a pozsonyi vár tartozékaként van említve; a pápai tizedszedők jegyzékében latinosan Mons néven szerepel. 1471-ben Hegyi István a birtokosa, ki még tíz évvel később is királyi emberként szerepel Az 1553-iki portális összeírásban még mindig a Hegyi család a földesura, de 4 évvel később már Török Balázs tűnik fel itt. Kath. temploma ősrégi. A község postája Vízkelet, távírója és vasúti állomása Diószeg.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hegy. Legrégibb nyomát 1239-ből leljük s ez időben Hegvi néven pozsonyi várbirtok. A pápai tizedszedők latinos alakjában Möns néven jegyezték fel. A XV. század vége felé Hegyi István a birtokosa, majd a Törökcsalád kezére kerül. Kath. temploma ősrégi, de építésének ideje, sajnos, ismeretlen. A község területe 74 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 283.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Hegy kk. kj. Vizkelet, galántai járás. A község Hegyi néven 1239-ben mint pozsonyi várbirtok szerepel. A pápai tizedszedők latinos alakjában Möns néven jegyezték fel. A XV. sz.-ban Hegyi István a tulajdonosa, majd később a Török-család kezére került. Területe: 74 k. h. Lakossága: 283. Ebből magyar: 270, szlov.: 12, német: 1, magy. beszél: 283. Vallás szerint: r. k. 274, ev. 5, izr .4. Lakóház: 37. Népsűrűség :658.1. Földbirtok: I. 0, II. 0, III. 9. Községi bíró: Kozmér Kálmán. Állami elemi isk. 1 tanerős. Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A község 1936. nov. 9-én szabadult fel. — A r. k. templom romjai állítólag a XIII. századból valók. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. és közj. Galánta, csö. Nemeskosut, v. á. Galánta és Nemeskosut. u. p. és u. t. Hidaskürt.