Gyiva

A Garammenti-hátság dombvidékén, a Párizs-patak völgyében, a község központától 1 km-re keletre, a Köbölkút-Kőhídgyarmat országút mentén.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Sárkányfalva két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe 4,98 km², a község területének 36,5 %-át alkotja. 1910/1939-hez képest területe 52 hektárral gyarapodott Szőgyén rovására.

Népesség

1910-ben 223, 1921-ben 297, 1939-ben pedig 248, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1939-hez képest népessége egyharmadára csökkent, 2011-ben mindössze 82 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 22,4 %-a.

Történelem

A 13. század végén említik először az oklevelek, 1304-ben a Zovárd nembeli Zovárd szerez itt birtokot. 1439-ben Zsigmond király Pogánytelki István fiainak, Tamásnak és Bálintnak, valamint ezek rokonainak, Tatai Pálnak, Gyivai Dömjén fiának, Jakabnak, Belegi Domonkos fia Jakabnak adományozza. 1531-ben Gyiva János birtokaként említik. A 16-17. században a török háborúk során elpusztult, 1720-ban már csak Libádhoz tartozó pusztaként említik. 1753-ban 6 katolikus jobbágy lakta. 19. századi birtokosai a Majthényi, Baldacci és Paskusz-családok. 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1976-ban Sárkányfalvához csatolták.

Mai jelentősége

A településen tűzoltószertár, fa harangláb és a volt iskola épületében a sárkányfalvi önkormányzat kihelyezett hivatala található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GYIVA. Gyéva. Magyar falu Esztergom Vármegyében, földes Ura Majthényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sárkányhoz közel, Köbölkúttól sem meszsze, legelője elég, fája épűletre, piatzozása Esztergomban, fogyatkozásai, hogy földgyeit a’ hegyeken, és réttyeit is néha a’ záporok járják, mellyek miatt, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyiva, magyar falu, Esztergom, az uj rendezés szerint Komárom vmegyében, kis de termékeny határral, mellynek 5/6 része majorsági birtoka 1/2 b. Baldachinak, 1/2 Majthényinak: 150 kath. lak. A lakosok birnak 126 h. szántóföldet, 57 h. rétet, 301 kapa szőlőt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gyiva, magyar kisközség, a Párizs patak mellett, 37 házzal és 212 róm. kath. vallású lakossal. Határa 776 kat. hold. A XIII. század végén már önálló helységként említik az oklevelek. 1304-ben a Zovárd nembeli Zovárd szerez itt birtokot. 1439-ben Zsigmond király Pogánytelki István fiainak, Tamásnak és Bálintnak, valamint ezek rokonainak, Tatai Pálnak, Gyivai Dömjén fiának, Jakabnak, Belegi Domonkos fia Jakabnak adományozza. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Gyiva János birtoka. A későbbi, XVI-XVII. századbeli adóösszeírásokban nem szerepel. Az 1720. évi összeírásban még csak puszta, mely ekkor Libádhoz tartozott. Az 1753. évi adóösszeírás Tersztyánszky József alispánt említi birtokosául; ekkor 6 katholikus jobbágy lakta. A XIX. század első felében a falu egyik részét a Majthényi, másikát a báró Baldacci család birta. Azonkívül Palóczy Ádámnak volt itt birtoka. Mostani földesura ifj. Paskusz Benő. Ide tartozik a Macskás puszta. A község utolsó postája, távíró- és vasúti állomása Köbölkút.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gyiva. Már az Árpádházi királyok alatt benépesült, 1304-ben a Zovárdnemzetségbeli Zovárd a földesura. 1139-ben Pogány teleki István két fia, Tamás és Bálint, nemkülönben ezek rokonai: Tatai Pál, Gyivai Dömjén lia, Jakab és Belegi Domokos fia, Jakap kap rá donációt. A török alatt nyilván elpusztult, mert az egykorú adóösszeírásokban nem fordul elő, sőt még 1720-ban is csak pusztaként történik róla említés. 1753-ban Terstyánszky József volt a birtokosa. Hozzátartozik: Alsó- és Felsőmacskáspuszta. A község területe 777 kat hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 248.