Gúgpuszta

A Kisalföldön,az Érsekújvári-sík kistájon, Szímő központjától 8 km-re északkeletre, Érsekújvártól 7 km-re északnyugatra fekszik, Andód közvetlen északi szomszédságában, a Szímőt Érsekújvárral összekötő országút mentén.

Közigazgatás

Szímő községhez tartozik a 17. század vége óta.

Népesség

A község egyetlen külterületi lakott helye, 2011-ben 24 állandó lakosa volt (a község lakosságának 1,1 %-a).

Történelem

Az Árpád-korban falu volt, előbb a nyitrai vár tartozéka, majd IV. Béla a fehérvári keresztes vitézeknek adományozta. A tatárjárás alatt feltehetően elpusztult, ezután részben újranépesült, de csak pusztaként tűnik fel a forrásokban, és az esztergomi érsek vásárolta meg. Széchényi György érsek a 17. században a szímőieknek adományozta. A trianoni béke Szímővel együtt Csehszlovákiához csatolta, 1938. november 2-án a bécsi döntés visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákia birtokolta.

Mai jelentősége

Gyümölcstermesztéséről híres, itt található a szímői szövetkezet szőlőföldje és borpincéje. Az eredetileg 1122-ben emelt Szent Vendel-kápolna az októberi, hagyományos szímői-andódi búcsú helyszíne.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GUG. Szabad puszta Komárom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szimő, magyar falu, Komárom vmegyében, a Vágh bal partján, Guttához északra 1 órányira. Határa 4685 hold, ide számitva az 1693-ban Széchenyi György primás által adományozott Felső-Gughi pusztát is, mellyet Kolonics érsek is megerősittetett 1696. I. Leopold által. A szimői határban van szántó 1040 h., kaszálló, mellynek 2/3da nádas, s a Vágh, Nyitra és Duna kiöntései miatt ritkán használható 1700 h., legelő 400 h., erdő legtöbb füzes, 1/4 gyümölcsös 145 h., összesen 3208 hold. A F. Gughi pusztán szántóföld 760 h., rét 815 h., legelő 325, összesen 1400 hold. Az uraságnak, t. i. az esztergomi érseknek itt semmi majorsági birtoka nincs. A föld fekete agyag és igen termékeny, szép buzát, rozsot, kukoriczát, kendert, káposztát s gyümölcsöt sokat terem. A gughi pusztán gyönyörű rozs termesztetik, de tavaszi nem díszlik. Népessége 1900 r. kath., kik földeiket szerfelett feldarabolva birják, s az egész helységben 3 egész telkesnél több nem találtatik. Kathol. paroch. templom.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gugh puszta 1217-ben falu volt. 1238-ban, mint praediumot, IV. Béla király a nyitrai vár köteléke alól kiveszi és a fehérvári keresztes vitézeknek adományozza. 1245-ben István esztergomi érsek megvásárolta és ekkor terra Gug alakban van említve, a mi arra enged következtetést, hogy a tatárjárás alatt elpusztulván, megszünt falu lenni. 1312-ben Csák Máté foglalta el, a mi ellen Tamás érsek tiltakozott és nem eredmény nélkül, mert ismét visszakerült az érsekség tulajdonába. Gróf Széchenyi György esztergomi érsek a pusztát a szimőieknek adományozta, a mit I. Lipót is megerősített. 1833-ban az érsekség inspektora erőszakkal foglalta el e birtokot, a mi ellen a szimőiek óvást emeltek.