Gombaszög

A település a Sajó völgyében, Szalóc és Vígtelke között félúton, a Szilicei-fennsík nyugati lábánál fekszik, a Szalócot Szilicén át Szádalmással összekötő út mentén, a Szilicei-fennsíkra felvezető szerpentin kezdeténél. Szalóc központjától 2 km-re délre.

Közigazgatás

A 16. században elpusztult helység évszázadok óta pusztaként Szalóchoz tartozik. Sem kataszteri területként, sem településrészként nem különül el.

Népesség

Nincs állandó lakossága.

Történelem

Az Ákos nemzetség alapította a 14. század elején, a Zavaz-hegy lábánál, eleinte Zavazalja néven szerepelt. Első írásos említése 1371-ből származik, ekkor alapították pálos kolostorát (1320-ban Pelsőc részeként szerepelt). A helység is a pálosoké lett ekkor, jobbágyai vámmentességet élveztek. A kolostort 1555-ben Bebek György elfoglalta és várrá alakíttotta. 1556-ban a szerzetesek elhagyták a kolostort és a falu is elnéptelenedett. 1566-ban a várat Schwendi Lázár elfoglalta és leromboltatta. Gombaszeg a későbbiekben pusztaként a Hámossy, az Eszterházy és a Ragályi családok voltak a földesurai, majd 1945-ig az Andrássyak birtoka volt. 1828-ban 5 házában 27 lakos élt. Gombaszögről indult útjára 1928 augusztásban a csehszlovákiai fiatal magyar értelmiségiek baloldali szellemi mozgalma a Sarló, a Csemadok pedig 1961-től kezdve minden nyáron a gombaszögi völgyben rendezte meg a (cseh)szlovákiai magyarság legnagyobb folklórfesztiválját, az Országos Dal- és Táncünnepélyt, 1976-tól Országos Kulturális Ünnepélyt.

Mai jelentősége

A középkori pálos monostorból egyetlen falmaradvány maradt fenn napjainkra. A pusztához tartozó 18. századi barokk kúria, hámor és gazdasági épületek szintén romos állapotban vannak. A 1,5 km hosszú Gombaszögi-cseppkőbarlangot 1951-ben tárták fel, 1955 óta látogatható, itt kezdték el alkalmazni Szlovákiában elsőként a barlanggyógyászatot 1968-ban. A barlang melletti táborozóhely 1961-től az Országos Dal- és Táncünnepélynek, 2016-tól a Gombaszögi Nyári Tábornak ad otthont.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gombaszeg, puszta, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Végtelke és Szalócz közt; 38 kath., magyar lak., s egy vashámorral. Hajdan itt kolostor volt, melly későbben meg is erősítetett. F. u. h. Eszterházy.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Sajó-völgy Pelsűcztől éjszakkelet felé nagyon szűkre szorúl. Ennek a völgynek két sziklafala olyanformán szögellik ki, hogy, ha összetolnák, épen egymásba illenének, mintha egykor egybe lettek volna nőve s a rozsnyói völgyben összegyűlemlett víz hasította volna ketté. Sziklafalaihoz támaszkodnak a vasgyáraikért és kohóikért említhető Vígtelke, Gombaszög, Szalócz helységek. Környékén gyönyörű kertészet és szépen gondozott méhészet köti le figyelmünket. Szalóczon túl egy kiálló sziklacsúcson látjuk a vörös barátok kolostorának romjait.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szalócz, sajóvölgyi magyar kisközség, 92 házzal és 573 ev. ref. vallású lakossal. E község szintén a Bebek család ősi birtokai közé tartozik. Már 1362-ben szerepel, 1416-ban pedig, a mikor Bebek János a földesura, Zalochaza és Zalowk néven említik. A Bebek család azután, a XV. században, a községet a hozzá tartozó birtokkal a gombaszögi pálosoknak ajándékozta. Később az Eszterházy családé lett, azután a Hámos és a Ragályi családok, végre pedig az Andrássyak kezére került és Andrássy Géza grófnak most is nagyobb birtoka van itt. A község határában kisebbszerű cseppkőbarlang van; ugyancsak itt van a rimamurányi-salgótarjáni vasmű r.-t. vasolvasztója. Az ev. ref. templom már a reformáczió idejében fennállott. 1801-ben átépítették és kibővítették. Az egyház birtokában több, XVI. századbeli ötvösmű van. A községben levő úrilakot a Hámos család építtette s ez most a Csákány Józsefé. A községhez tartozik Gombaszög puszta, mely hajdan külön község és a Bebek család birtoka volt. 1341-ben Bebek György és László a pálosoknak zárdát építettek ide. II. Bebek György 1555-ben a zárdát erősséggé alakította át; de ezt Schwendi Lázár 1566-ban bevette és lerombolta. Szalócz község postája, távírója és vasúti állomása Gombaszög.

Magyar Katolikus Lexikon

Gombaszeg, Gömör vm.: egykori pálos monostor Szalóc mellett, Pelsőctől ÉK-re. - 1371: Bebek György és László, Bebek István udvarbíró fiai valamint testvéreik a pálos remetéknek adták Havasalja, más néven ~ birtokukat a Sajó bal partján, hogy ott határidőn belül a Bold. Szűz. tiszt. mon-t építsenek. Uakkor a Bebek családdal rokon Csetneki László és fiai is átadták ottani részüket az építendő mon-nak, s ezt az egri kápt. a diósgyőri perjel kérésére írásba foglalta és a Csetnekieket nevezte kegyuraknak. 1391: a remeték szőlőt vettek Sajószentpéteren 340 Ft-ért, később házat is. 1405: a Csetnekiek a Bebek családdal szemben a kegyúri jogot magukénak vallották. 1466 u. Szalócon, a Hernád menti Kemejen, a Gömör melletti Teresztenyén, a szomszédos Torna vm. Borsván és Kápolnán kaptak v. vettek birtokot. 1545 e. a Bebekek erődítésként használták a mon-t. 1555: a remeték erőszakos foglalástól tartva a rozsnyói polgároknál helyezték őrizetbe értékeiket: 2000 Ft arany- és ezüstpénzt, 4 kelyhet, 60 ezüströgöt és egy ezüst keresztet. 1566: Szt György napja körül az alapító utóda, Bebek György mindezt erőszakkal elvitte Rozsnyóról ékes és drága tp. ruhákkal együtt, Lukács perjelt és Mihály szerz-t bilincsbe verve megkínozta, 2 barátot elfogva, katona- és török ruhába öltöztetve kigúnyolt. Imre, az újhelyi vikárius és a r. vizitátora hiába tiltakozott az egri kápt-nál, ~et többé nem tudták visszakapni. 1737: Esterházy Antal hg., a ter. akkori birtokosa, a mon. színhelyéért és Borsva faluért 1100 Ft váltságot fizetett a r-nek. Csupán 6 okl. maradt meg 1526 előttről. A tp-ból egy több m magas fal még látható. H.F. / Gerecze II:323. (Gombaszög) - DAP I:160. - Borsodi Levtári Évkv. 1985:580. (Bándi Zsuzsa) - Györffy II:558.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szalóc. Legősibb időkben a Bebeknemzetség birtokaihoz tartozott a község. 1362-ben már Bebekék voltak itt a földesurak, ugyanúgy 1416-ban, amikor Bebek János a családfő. Ekkor Zalochaza és Zalowk alakban fordul elő. Ettől az árpádkori családtól a Hunyadyak uralkodása idején a gombaszögi pálos szerzetesrend kapja meg a községet adományképpen. Ezután az Esterházyak birtoka lett, majd a Hámos- és a Ragályi-családok kerültek itt uralomra. Ujabb időkben az Andrássyaké lett a községi földbirtok. A községgel szomszédos Gombaszögpuszta eredetileg szintén a Bebek-család birtoka volt és mint külön község szerepelt. Bebek László és György pálosrendi kolostort létesítettek itt 1341-ben. A rend később Szalócot is megkapta. II. Bebek György a zárdát 1555-ben várszerűen megerősítette. 1566-ban Schwendi Lázár elfoglalta és lebontatta az erődöt. A szalóci ev. ref. templomot a reformáció idejében építették. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Felsőhámor, Felsőmalom, Gombaszög. A község területe 2483 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 537.