Garamlök

A község a Garammenti-hátság dombvidékének keleti oldalán, az Első Sári-patak (Vrbovec) mentén, Lévától 13 km-re nyugatra, Nagysuránytól 27 km-re keletre, a Kálnát Nagysuránnyal összekötő 580-as út és a Nagysurány-Léva vasútvonal (megállóhely) mentén. Mellékutak kötik össze Nagygyőröddel (3 km) és Énnyel (3 km). Területének túlnyomó része ma mezőgazdaságilag művelt terület, a 19. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (17,20 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 1166, 1921-ben 1201, 1939-ben pedig 1325, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakója volt (1930-ban a szlovák nemzetiségűek a lakosság egyötödét alkották). Az 1945 utáni kitelepítés (mely a magyar lakosság egynegyedét sújtotta), a reszlovakizácíó (a magyar lakosság 57,2 %-a), valamint a tömeges betelepítés (229 fő) alapvetően megváltoztatta a község etnikai arculatát. Bővebben

Történelem

A községet 1286-ban Luk néven említik először. 1388-tól birtokosai már a lévai vár mindenkori urai, minthogy a lévai uradalmak tartozéka. A 18. században az Eszterházyak birtokában találjuk, majd a Schöeller-család tulajdonába megy át. A hagyomány azt tartja, hogy valamikor a község határában állott a vörös barátok klastroma. 1601-ben 44 ház állt a községben. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Református temploma 1783-ban, Mindenszenteknek szentelt katolikus temploma a 18. században épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÖK. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Nagy Kálnához nem meszsze, és annak filiája, határjában vagyon mind a’ két féle fája, szőleji tágasak, legelője elég, földgye, réttye jó, kereskedésre könnyű módgya, Esztergomban, és a’ Dunán is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lők, magyar falu, Bars vmegyében: 260 kath., 323 ref., 40 evang. lak. Reform. anyatemplom. Tágas szőlőhegy. Erdő. Sok gyümölcs. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Garamlök, a Garamvölgy szélén fekvő magyar kisközség, 2988 róm. kath. és református vallású lakossal. E község szintén a lévai vár tartozéka volt és az idők folyamán annak az urai bírták, mígnem az Eszterházyak tulajdonába ment át, a kiktől a lévai uradalmat a Schöeller család vette meg. A XVIII. század vége felé híres lótenyésztése volt. Most a Schöeller-féle uradalomnak van itt nagyobbszabású szeszgyára. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Garamlök. A község alig három évszázados múltra tekinthet vissza. Birtokosai a lévai vár mindenkori urai, minthogy a lévai uradalmak tartozéka. A XVIII. században az Eszlerházyak birtokában találjuk, majd a Schöeller-család tulajdonába megy át. A hagyomány azt tartja, hogy valamikor a község határában állott a vörös barátok klastroma. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsómajor, Felsőmajor, Malom, Téglagyár. A község területe 2989 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1325.