Felsőszőlős

Ld. Nyitraszőlős

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Nyitraszőlős két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe 8,21 km², az egyesített község területének 54,8 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig az Érsekújvári járáshoz, 1949-1960 között pedig a Nagysurányi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra és Pozsony egyesített vármegyék, Érsekújvári járás).

Népesség

2011-ben 1089 lakosa volt, itt élt Nyitraszőlős népességének 56,4 %-a. 1880-ban 398, 1910-ben 553, 1921-ben 623, 1930-ban 618, 1941-ben pedig 664, túlnyomó többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben a lakosság 9,6 %-a, 1921-ben 4,7 %-a, 1930-ban már csak 0,8 %-a (5 fő) volt magyar nemzetiségű. Az 1941-es magyar népszámláláskor újra a lakosság 8,4 %-a magyarnak vallotta magát. 1921-ben csaknem a teljes lakosság római katolikus vallású volt (99,5 %).

Történelem

Felsőszőlőst 1113-ban „Zoulous” néven, a zobori apátság birtokainak határleírásában említik először írásos források. 1214-ben a garamszentbenedeki apátság és a bozóki kolostor birtokaként szerepelt. A 16. században a Kürty, Pap és Forgách családok voltak legnagyobb birtokosai. 1699-ben egy török támadás során elpusztult, a 18. század elején katolikus szlovákokkal telepítették újra. 1715-ben 18 háztartása volt. 1787-ben már iskolája, 43 háza és 289 lakosa volt. 1828-ben 59 háza és 408 lakosa volt. 1816-ban vált önálló katolikus egyházközséggé, templomát 1892-ben szentelték fel. 1879-ben a Nyitra árvize súlyos károkat okozott a faluban. A 20. század első felében dohány- és fűszerpaprikatermesztéséről volt híres. 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938. novemberétől 1945. márciusáig újra magyar fennhatóság alá került. 1948-ban a korábbi Horný Síleš helyett hatósági úton a magyar név tükörfordításával a Horný Vinodol hivatalos nevet állapították meg. 1960-ban Alsószőlőssel egyesítették Nyitraszőlős (Vinodol) néven.

Mai jelentősége

Nyitraszőlős központi településrésze, itt található az alapiskola és az óvoda is. Rózsafüzéres Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1892-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó és Felső Szőlős. Két falu Nyitra Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosaik külömbfélék, fekszenek egymástól nem meszsze, határjaik jók, réttyeik hasznosak, legelőjök elég, malmok helyben, borok is terem.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szőlős (Felső), tót falu, Nyitra vmegyében, 410 kath., 10 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Szőlős, a Czétényke-völgyben fekvő tót község. Lakosainak száma 441, vallásuk r. kath. Temploma új; épült 1892-ben. Azelőtt is volt már temploma, sőt 1787-ben már iskolája is. Kegyúr a vallásalap. A falu a XII. század elején királyi birtok volt. Későbbi földesúra előbb Grassalkovich herczeg, azután Motesiczky Pál volt, jelenlegi birtokos báró ifj. Wodianer Albert.

Magyar Katolikus Lexikon

Felsőszőlős, v. Nyitra vm. (Horný Vinodol, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. nagycétényi esp. ker-ében. - 1816: alapították. Tp-át Rózsafüzér Kirnője tit. sztelték. Mai Kisboldogasszony tp-át 1892: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve szl. ** Némethy 1894:90. - Schem. Strig. 1917:89.

Helységnévtár

Szőllős (Felső-), RK. 389 Esztergom, izr. 9 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőszőllős. Ez a község is az Árpádházi királyok birtokában volt az első időkben. Ujabb korban más helységekkel együtt Grassalkovich herceg, majd Motiseczky Pál, később pedig báró Wodianer Albert bírta a határt. A község területe: 1427 kat. hold. A lakosság lélekszáma: 672, ebből róm. kath. 667, izr. 5. A lakosság 98 %-a szlovák, 2 %-a magyar.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Felsőszöllös kk. érsekújvári járás. A község a XII. sz. elején már királyi birtok. Területe: 1.427 k. h. Lakosság: 672. Ebből m.: 61, szl.: 608. Magy. beszél: 122. Vallás szerint: r. k. 666, izr. 4. Fb. I. 0, II. 23, III. 94. Nps.: 81.8. Lakóház: 132. Községi bíró: Sztranyák József. R. k. népiskola. Önk. Tűzoltó Egylet. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Dohány- és fűszerpaprikatermelés. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Nyitranagykér és Komját. U. p. és u. t. Komját.