Felsőnyárasd

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz és az Alsó-Csallóköz határán, a Tőkési-Duna-ág közelében fekszik. Teljesen egybeépült Alsónyárasddal, főutcájuk is közös, a két településrész központja 1 km-re van egymástól.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Nyárasd egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Kataszteri területe (10,70 km²) nem változott az elmúlt száz év során, a község összterületének 30,7 %-át alkotja.

Népesség

1921-ben 751, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 982 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 32,2 %-a.

Történelem

Nyárasdot 1113-ban említik először írásban. A falu eredetileg egységes község volt, de később felosztották Felsőnyárasdra (Papnyárasd, Papszer) és Alsónyárasdra, noha a két rész majdnem egybe volt épülve. Előbbit – az eredeti települést – IV. Béla a pozsonyi káptalannak adományozta, utóbbi magánbirtokosok kezén volt. A törökök felégették a falvakat, majd a Duna vize is elöntötte őket, ezért kicsit arrébb, biztonságosabb helyen épültek fel újra, Faluhely dűlő viszont őrzi az eredeti hely emlékét. Ugyanebben az időben pusztult el Aszód is, amely Aszódpuszta nevében maradt fenn. A szomszédos Alsónyárasdon fontos uradalmi központot működtető Pálffyak később a pozsonyi prépostságtól bérelték Felsőnyárasdot, amely Magyarország harmadik legfontosabb vizafogó helye volt. Iskolájáról 1753 óta vannak adatok. A szabadságharc során, 1849. január 13-án ütközetet vívott a határában a Ferdinand du Hamel de Querlonde alezredes vezette, Komáromból kitörő magyar helyőrség a Neustädter vezérőrnagy vezette császári csapatokkal. A harcban ágyútalálat által elesett Gustav Freiherr von Geramb osztrák alezredes, és a császári hadak megfutottak. Felsőnyárasdot árvíz sújtotta 1903-ban. A trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta 1920-ban, az I. bécsi döntés 1938. november 2-tól visszaadta Magyarországnak. 1940-ben Nyárasd néven egyesítették Alsónyárasddal.

Mai jelentősége

Ld. Nyárasd

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NYÁROSD. Pap Nyárosd. Magyar falu Posony Várm. földes Ura a’ Posonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, Alsó Nyárosdnak filiája, fekszik Vásárúthoz egy óra járásnyira, határja tiszta rozsot terem le inkább, erdeje nints, semmivel sem bővelkedik, piatzozása Szerdahelyen, és Somorjában.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nyárasd (Felső), magyar falu, Poson vmegyében, Alsó-Nyárasd mellett, a pesti országutban. Számlál 133 kath. lak. Határa hasonló az Alsó-Nyárasdéhoz. F. u. a posoni káptalan.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőnyárasd, a komárom-dunaszerdahelyi vasút mentén fekvő magyar kisközség. 94 háza van és 610 róm. kath. vallású lakosa. E község régebbi története teljesen azonos Alsónyárasdéval, melyről fentebb emlékeztünk. Itt is a pozsonyi káptalannak van nagyobb birtoka. Faluhely nevű dűlője a régi falu helyének az emlékét tartja fenn; Forgóvár nevű dűlőjének is bizonyára van valamelyes jelentősége. 1903-ban árvíz pusztította el a község egy részét. Temploma nincs. Postája Alsónyárasd, távírója és vasúti állomása Felistál-Nyárasd. Ide tartozik Hídház és Révészház.