Felsőjányok

Jányok község központi településrésze, az 510-es főút mentén, Somorjától 16 km-re északkeletre, Pozsonytól 26 km-re keletre, Dunaszerdahelytől 27 km-re északnyugatra fekszik a Felső-Csallóközben. Teljesen egybeépült Bústelekkel.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta egyike Jányok három településrészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Somorjai járáshoz. Területe 5,17 km² (a községterület 45 %-a).

Népesség

1939-ben 291, magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 337-en éltek itt (az összlakosság 39,4 %-a).

Történelem

Honfoglalás kori település, mely először egy 1311-ből származó oklevélben szerepel Janyk Superior alakban. Nevének további megjelenési formái 1359-ben Felianuk, 1920-ban Horny Jánok, 1927-ben Horné Janíky. Hajdani birtokviszonyairól nagyon kevés adat maradt fenn: egy 1346-ban kelt adománylevélben a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatta be az itteni birtokba. Az 1553. évi portális összeírásba az óbudai apácák birtokaként 6 portával van bejegyezve. 1778-ban a vallásalap tulajdona. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 32 házzal és 236 lakossal szerepel. 1940 óta Jányok község része.

Mai jelentősége

A község központja, itt található a katolikus templom és a községháza is.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Jányok. Két elegyes magyar faluk Posony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Sz. Klára Szerzetén lévő Apatzáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Csalóközben, Csákánnyal határosok, Nagy Magyarnak filiája, Csákonhoz, Madarászhoz is közel; szűk határjokat két időre szántyák, ’s kevés a’ réttyek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jányok (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, N. Magyarhoz 1/2 órányira; az első 184 kath., 11 zsidó; a második 189 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. p. Pozsony.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőjányok, csallóközi magyar kisközség, 33 házzal és 235, róm. kath. vallású lakossal. Ősi idők óta megtelepült hely, mely mellett pogánykori sánczok 62és sírhalmok láthatók. E sírdombok közül e sorok írója kettőt felásatván, abban keltakori urnákat és egyéb cserepeket talált. Hajdani birtokviszonyairól csak annyit tudunk, hogy 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Márchárd pozsonyi polgárt iktatta birtokába. Az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként, a kik 6 porta után adóznak. 1778-ban a vallásalapé. E község lakosai hajdan németek voltak, de az idők folyamán megmagyarosodtak. Ide tartozik Szigeti puszta is. Postája és távírója Nagymagyar, vasúti állomása pedig Csallóköz-Csötörtök.