Fülekkovácsi

A község a Losonci-medence déli peremén, a Karancsvidék (Cseres-hegység) északi lábánál, a Szuha-patak mentén fekszik, Losonctól 11 km-re délkeletre, Fülektől 5 km-re északnyugatra, a 71-es (Losonc-Fülek) út mentén. Mellékút köti össze Persén (2 km) keresztül Nagydaróccal (9 km). Maga a falu 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, mintegy egynegyedrészben erdővel borított határa délen 320 méteres magasságot ér el. Három településrésze, Fülekkelecsény, Fülekkovácsi és Kurtánypuszta a 71-es út mentén, a Cseres-hegység északi lábánál, egymástól 1,5 km-re sorakoznak. Nyugatról Terbeléd, délről Rátkapuszta, keletről Fülek, északnyugatról Ipolygalsa, északról pedig Ipolynyitra és Perse községekkel határos. Ipolygalsával és Ipolynyitrával közös határát a Szuha-patak alkotja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). 1942-ben hozzácsatolták Fülekkelecsény községet. Ma a két korábbi község (Fülekkovácsi korábbi területe 8,28 km², Fülekkelecsényé 2,76 km²) területe egyetlen kataszteri területet alkot, mely 1942-höz (11,04 km²) képest 3,4 %-al (11,42 km²) gyarapodott (a Persétől átcsatolt területek révén).

Népesség

Fülekkovácsinak 1910-ben 541 (Fülekkelecsénynek 135), 1921-ben 542(100), 1938-ban pedig 652 (115), túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. A (cseh)szlovákok aránya 1930-ban Fülekkovácsiban 11,6 %, Fülekkelecsényen 32,6 % volt. 1945 után magyar lakosainak egy részét kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Az egyesített község lakossága 1991-2011 között 8,6 %-al nőtt (836 főről 908-ra), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek aránya 62,8 %-ról 46,4 %-ra csökkent, a szlovákoké 36,1 %-ról 40,5 %-ra nőtt, így 2011-re a községben a magyar lakosság már csak relatív többséget alkotott (a magyar anyanyelvűek aránya ugyanakkor 58,6 % volt). Ugyanekkor a lakosság 8,4 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, a roma etnikumhoz pedig 27,8 % tartozott. A lakosság túlnyomó többsége (85,9 %) római katolikus vallású. 2011-ben a lakosság 59,4 %-a élt Fülekkovácsiban (539 fő), 25,3 %-a Kurtánypusztán (230 fő), 15,3 %-a pedig Fülekkelecsényben (139 fő).

Történelem

1246-ban "Cuach" alakban említik először. 1295-ben "Koachy", 1454-ben "Kowachy" néven említik. A füleki váruradalom része volt. 1548-ben elpusztíotta a török, de a 17. században újra benépesítették. 1828-ban 37 házában 325 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben és 1873-ban kolera pusztított a községben. Fülekkelecsényt 1482-ben "Kerechen" néven említik először. Története folyamán a Kanizsai, Verbőczy és Balassa családok birtoka. 1828-ban 21 házában 157 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig mindkét község Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartoztak. 1942-ben Fülekkelecsényt Fülekkovácsihoz csatolták.

Mai jelentősége

A községben közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskola és szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Fülekkovácsi Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1899-ben épült, a barokk Nepomuki Szent János-kápolna pedig a 18. század közepén. Fülekkelecsény Rózsafüzér Királynőjének szentelt temploma 1935-ben épült szecessziós stílusban, a településrészen három 19. századi kúria is található (Beniczky-, Csillom-, Ruttkay-kúriák). Kurtánypusztán az itt született Mocsáry Lajosnak emlékművet állítottak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Fülek. És Szécsén Kovácsi. Két magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, az fekszik Fülekhez, ez Varbóhoz nem meszsze, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és más félék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik külömbfélék. KELECSÉNY. Tóth, és Fülek Kelecsény. Két falu Nográd Várm. földes Uraik több Uraságok, fekszenek Tót Kelecsény, Alsó Esztergályhoz; Fülek Kelecsény pedig Galsához közel, mellynek filiáji, vidékjeik soványosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fülek-Kovácsi, magyar falu, Nógrád vmegyében, 302 kath. lak. Rétjei az Ipoly mentében jók volnának, ha ez, és a Kölcsér vize néha be nem iszapolnák. F. u. a füleki uradalom. Fülek-Kelecsény, magyar falu, Nógrád vármegyében, 220 kath., 16 evang. lak. F. u. Ajtics Horváthi, Csillom, s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fülekkovácsi. A Szuha-patak mentén, az Ipoly völgyében fekvő magyar kisközség. Házainak száma 102 és róm. kath. lakosaié 475. Postája, távírója és vasuti állomása Fülek. E helység már a XV. században fennállott. 1434-1454-ben Fülek várához tartozott és a Perényiek birtokában találjuk. Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között találjuk feljegyezve. A XVII. század vége felé ismét helyreállott. 1715-ben már 9, 1720-ban nyolcz magyar háztartását vették fel. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával gróf Berchtold Antal, báró Révay László, Mednyánszky Terézia és Török József voltak a földesurai; 1826-ban is a füleki uradalomhoz tartozott. Jelenleg gróf Cebrián Mária a legnagyobb birtokosa. Az övé az itteni úrilak is, melyet Mocsáry Lajos 1840-ben emeltetett. A róm. kath. templom 1894-ben épült. 1831-ben és 1873-ban a kolera pusztított a helységben. Ide tartozik Kurtány-puszta. Fülekkelecsény. Ipolyvölgyi magyar kisközség, körjegyzőséggel, 23 házzal és 106 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távíró és vasútállomása Losoncz. A XV. században a Kanizsai-család volt a földesura. 1506-ban részben Werbőczy István birtoka, a ki 1506 november 10-én itteni jószágait Csekekátai Balázsnak adta cserébe, a ki ekkor itt már birtokos volt. 1604-ben Bosnyák Tamás szerez itt birtokrészeket. 1664-ben Balassa Judit birtokában találjuk. 1715-ben csak öt magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. Az 1720. évi összeírásból hiányzik. 1770-ben Horváth Kristóf, Kántor Pál, Markovics Sándor és Ajtics Horváth József voltak a földesurai, 1826-ban pedig az Ajtics Horváth és a Csillom-családok. Később azonban a Ruttkay és a Beniczky-családok is szereztek itt birtokokat. Jelenleg Beniczky Árpád, gróf Cebrián Mária és Minkus Antal a nagyobb birtokosai. A községben három úrilak van; ezek közül az egyiket Beniczky Károly építette a XIX. század első felében s ez jelenleg Beniczky Árpádé. A másik, mely Ruttkay Györgyé volt, 1870-ben épült és most gróf Cebrián Máriáé; a harmadikat 1840-ben Csillom Ferencz építtette és ez jelenleg Minkusz Antalé.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fülekkovácsi. Okleveles említését elsőnek 1434-ből találjuk s ez időtől húsz éven át füleki várföld s a Perényi-nemzetség fészke. A török alatt teljesen megsemmisült s csak egy évszázad multán népesült újra. Az összeomlás előtt gróf Cebrián Máriának volt itt nagyobb uradalma. A község területe 1439 kat. hold. s lakóinak száma a visszacsatoláskor 652. Hozzátartozik Alsókurtánypuszta és Felsőkurtánypuszta. Fülekkelecsény. Keletkezésének ideje ismeretlen, de a XV. században már létezett s ez időben a Kanizsaicsalád bírja, míg a XVI. század elején Werbőczi István birtoka. 1506-ban azonban zálogként Csekekátai Balázs kezére kerül, majd később a Horváth-, Kántor-, Csillom-, Ruttkay-, Beniczkycsaládok itt a földesurak. Az összeomlás előtt gróf Czebrián Máriának, Beniczky Árpádnak és Minkusz Antalnak volt itt nagyobb birtoka. A község területe 480 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 115.