Fülekkelecsény

A Losonci-medencében, az Ipoly folyó völgyében, a Szuha-patak torkolatának közelében fekszik, a Karancsvidék (Cseres-hegység) északi lábánál, a 71-es (Losonc-Fülek) országút mentén, Fülekkovácsitól 2 km-re nyugatra.

Közigazgatás

1942-ig önálló község, azóta Fülekkovácsi településrésze. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1872-1913 között Füleki járásához) tartozott, Csehszlovákiához csatolása után a Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Kataszterét egybeolvasztották (1910-38: 2,76 km²) Fülekkovácsiéval.

Népesség

1910-ben 135, 1921-ben 100, 1930-ban 132, 1938-ban pedig 115, többségében magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 84 %) lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 10 %, 1938-ban 32,6 % volt. 2011-ben 139 állandó lakosa volt, itt élt Fülekkovácsi lakosságának 15,3 %-a.

Történelem

1482-ben "Kerechen" néven említik először. Története folyamán a Kanizsai, Verbőczy és Balassa családok birtoka volt. 1828-ban 21 házában 157 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1927 óta viseli mai szlovák nevét. 1942-ben csatolták Fülekkovácsihoz.

Mai jelentősége

Fülekkelecsény Rózsafüzér Királynőjének szentelt temploma 1935-ben épült szecessziós stílusban, a településrészen három 19. századi kúria is található (Beniczky-, Csillom-, Ruttkay-kúriák).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KELECSÉNY. Tóth, és Fülek Kelecsény. Két falu Nográd Várm. földes Uraik több Uraságok, fekszenek Tót Kelecsény, Alsó Esztergályhoz; Fülek Kelecsény pedig Galsához közel, mellynek filiáji, vidékjeik soványosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Fülek-Kelecsény, magyar falu, Nógrád vármegyében, 220 kath., 16 evang. lak. F. u. Ajtics Horváthi, Csillom, s m. t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Fülekkelecsény. Ipolyvölgyi magyar kisközség, körjegyzőséggel, 23 házzal és 106 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távíró és vasútállomása Losoncz. A XV. században a Kanizsai-család volt a földesura. 1506-ban részben Werbőczy István birtoka, a ki 1506 november 10-én itteni jószágait Csekekátai Balázsnak adta cserébe, a ki ekkor itt már birtokos volt. 1604-ben Bosnyák Tamás szerez itt birtokrészeket. 1664-ben Balassa Judit birtokában találjuk. 1715-ben csak öt magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. Az 1720. évi összeírásból hiányzik. 1770-ben Horváth Kristóf, Kántor Pál, Markovics Sándor és Ajtics Horváth József voltak a földesurai, 1826-ban pedig az Ajtics Horváth és a Csillom-családok. Később azonban a Ruttkay és a Beniczky-családok is szereztek itt birtokokat. Jelenleg Beniczky Árpád, gróf Cebrián Mária és Minkus Antal a nagyobb birtokosai. A községben három úrilak van; ezek közül az egyiket Beniczky Károly építette a XIX. század első felében s ez jelenleg Beniczky Árpádé. A másik, mely Ruttkay Györgyé volt, 1870-ben épült és most gróf Cebrián Máriáé; a harmadikat 1840-ben Csillom Ferencz építtette és ez jelenleg Minkusz Antalé.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Fülekkelecsény. Keletkezésének ideje ismeretlen, de a XV. században már létezett s ez időben a Kanizsaicsalád bírja, míg a XVI. század elején Werbőczi István birtoka. 1506-ban azonban zálogként Csekekátai Balázs kezére kerül, majd később a Horváth-, Kántor-, Csillom-, Ruttkay-, Beniczkycsaládok itt a földesurak. Az összeomlás előtt gróf Czebrián Máriának, Beniczky Árpádnak és Minkusz Antalnak volt itt nagyobb birtoka. A község területe 480 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 115.