SK
VK
.....

Szelestény

Településrész

címer zászló
302 37% magyar 1910
90 10% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Seľešťany
1918 előtti vármegye, járás:
Hont vármegye
Ipolynyéki járás
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nógrád vármegye (sz: Balassagyarmat)
Balassagyarmati járás
Más földrajzi nevek:
Ld. Erdőszelestény
Koordináták:
48.09060113, 19.33662808
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
154 m
Körzethívószám:
+421 (0) 47
Irányítószám:
99106

A Balassagyarmati-medence keleti részén, az Ipoly jobb partján fekszik, 145 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szelestényi-hegy (250 m) déli lábánál, Erdőmegtől 3 km-re délre. A község központjával a 2600-as út köti össze.

Közigazgatás

1907-ig önálló község, azóta Erdőszelestény településrésze. Megszűnéséig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott (1880-ban még Nagycsalomjai járás). 1900-ban területe 2,92 km² volt, kataszterét később egybeolvasztották Erdőmegével.

Népesség

2011-ben 113 lakosa volt, itt élt Erdőszelestény lakosságának 16,7 %-a. 1880-ban 134, 1890-ben 139, 1900-ban pedig 126 lakosa volt. 1900-ban lakosságának 77 %-a magyar nemzetiségű volt, ugyanekkor 56,7 %-a volt evangélikus, 43,3 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

Szelestény első írásos említése 1546-ből származik (Szelescen formában), neve szláv eredetű, a „szelistye” (helység, település) szóból származik. Ebben az évben malmát és 7 jobbágyportáját említik. 1599-ben egy tatár rajtaütés során a szomszédos Erdőmeggel együtt teljesen elpusztult, még 1720-ban is lakatlan helyként szerepelt. A 19. században a Szilassy, Vitális és Fáy család volt legnagyobb birtokosa. A Szilassy és Vitális családoknak kúriája is volt a településen. 1828-ban 22 háza és 185 lakosa volt. 1851-ben Fényes Elek még pusztaként említi, ekkor 182 lakosa volt. Lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1900-ban 126 lakosa volt, akiknek háromnegyede magyar nemzetiségű, több mint fele evangélikus vallású volt. 1907-ben Erdőmeggel egyesítették Erdőszelestény néven.

Mai jelentősége

A település elsősorban szőlőtermesztéséről ismert. Római katolikus kápolnáját 1934-ben építették.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZELESTYÉN. Tót falu hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zsilyhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles, szőleje középszerű, fája, legelője elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szelestyén, puszta, Honth vmegyében, Zsély fil. 54 kath. 128 evang. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szelestyén, ipolymenti magyar kisközség, 26 házzal és 126 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása, postája és távirója Balassagyarmat. A mult század elején a Szilassy, Trajtler és Vitális családok a földesurai; jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Két kastély van a községben; az egyiket a Szilassy-, a másikat a Vitális család építtette; e két kastély most a Fáy-családé. Szelestyén határában fekszik a Kisfurda-major.

Helységnévtár

Szelestyény (Szelestye), rk. 58 Zsely Nógrádm., ág. 76 Balassa-Gyarmat, izr. - Ipolyság.

Névelőfordulások
1546
Szelescen
1786
Seleschtyén,
1808
Szelestény, Selessťany,
1863
Szelestény

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 227 31%
szlovákok 489 66%
németek 0 0%
egyéb 25 3%
összlétszám 741
magyarok 302 37%
szlovákok 498 62%
németek 1 0%
egyéb 5 1%
összlétszám 806
magyarok 90 10%
szlovákok 705 80%
németek 1 0%
egyéb 87 10%
összlétszám 883
Mai közigazgatás

Bejelentések