Ipolynyéki járás
Balassagyarmati járás
A Balassagyarmati-medence keleti részén, az Ipoly jobb partján fekszik, 145 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szelestényi-hegy (250 m) déli lábánál, Erdőmegtől 3 km-re délre. A község központjával a 2600-as út köti össze.
Közigazgatás
1907-ig önálló község, azóta Erdőszelestény településrésze. Megszűnéséig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott (1880-ban még Nagycsalomjai járás). 1900-ban területe 2,92 km² volt, kataszterét később egybeolvasztották Erdőmegével.
Népesség
2011-ben 113 lakosa volt, itt élt Erdőszelestény lakosságának 16,7 %-a. 1880-ban 134, 1890-ben 139, 1900-ban pedig 126 lakosa volt. 1900-ban lakosságának 77 %-a magyar nemzetiségű volt, ugyanekkor 56,7 %-a volt evangélikus, 43,3 %-a pedig római katolikus vallású.
Történelem
Szelestény első írásos említése 1546-ből származik (Szelescen formában), neve szláv eredetű, a „szelistye” (helység, település) szóból származik. Ebben az évben malmát és 7 jobbágyportáját említik. 1599-ben egy tatár rajtaütés során a szomszédos Erdőmeggel együtt teljesen elpusztult, még 1720-ban is lakatlan helyként szerepelt. A 19. században a Szilassy, Vitális és Fáy család volt legnagyobb birtokosa. A Szilassy és Vitális családoknak kúriája is volt a településen. 1828-ban 22 háza és 185 lakosa volt. 1851-ben Fényes Elek még pusztaként említi, ekkor 182 lakosa volt. Lakói főként szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1900-ban 126 lakosa volt, akiknek háromnegyede magyar nemzetiségű, több mint fele evangélikus vallású volt. 1907-ben Erdőmeggel egyesítették Erdőszelestény néven.
Mai jelentősége
A település elsősorban szőlőtermesztéséről ismert. Római katolikus kápolnáját 1934-ben építették.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
SZELESTYÉN. Tót falu hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zsilyhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles, szőleje középszerű, fája, legelője elég van.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Szelestyén, puszta, Honth vmegyében, Zsély fil. 54 kath. 128 evang. lak.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Szelestyén, ipolymenti magyar kisközség, 26 házzal és 126 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása, postája és távirója Balassagyarmat. A mult század elején a Szilassy, Trajtler és Vitális családok a földesurai; jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Két kastély van a községben; az egyiket a Szilassy-, a másikat a Vitális család építtette; e két kastély most a Fáy-családé. Szelestyén határában fekszik a Kisfurda-major.
Helységnévtár
Szelestyény (Szelestye), rk. 58 Zsely Nógrádm., ág. 76 Balassa-Gyarmat, izr. - Ipolyság.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 227 | 31% |
szlovákok | 489 | 66% |
németek | 0 | 0% |
egyéb | 25 | 3% |
összlétszám | 741 | |
magyarok | 302 | 37% |
szlovákok | 498 | 62% |
németek | 1 | 0% |
egyéb | 5 | 1% |
összlétszám | 806 | |
magyarok | 90 | 10% |
szlovákok | 705 | 80% |
németek | 1 | 0% |
egyéb | 87 | 10% |
összlétszám | 883 |