Egyházkarcsa

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely déli szomszédságában fekszik, a Karcsaszél néven ismert településegyüttes keleti részét alkotja. Hat településrésze három különálló települést alkot, melyek háromszög formában helyezkednek el, egymástól 1-2 kilométerre: Egyházaskarcsa a háromszög csúcsán (a község névadója és a községtemplomnak otthont adó falu) valamint az egybeépült Göncöl- és Mórockarcsa nyugaton és a szintén egybeépült Sipos-, Pinke- és Amadekarcsa keleten. Ez utóbbi alkotja a község központját, itt található a községháza és a templom is, Dunaszerdahelytől 5 km-re délnyugatra. A község forgalmi csomópontja, a 63-as út közelében fekvő Egyházaskarcsa Dunaszerdahely központjától alig 3,5 km-re fekszik. Itt ágaznak el a Csallóköznádasd (10 km) és Nyékvárkony (6 km) felé vezető mellékutak. A község északról Nagyabony, északkeletről Dunaszerdahely, délkeletről Nyékvárkony, délről Dercsika, nyugatról pedig Királyfiakarcsa községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. A község 1940-ben alakult, amikor a magyar közigazgatás keretében 5 kisközséget (Amadekarcsa, Göncölkarcsa, Mórockarcsa, Pinkekarcsa, Egyházaskarcsa) egyesítettek Amadekarcsa néven. 1920-ig valamennyi elődközsége Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott, 1920-1938 között Csehszlovákia Dunaszerdahelyi járásához, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Az egyesített község a Dunaszerdahelyi járás része maradt napjainkig. Területe (13,92 km²) csak kismértékben változott 1921 óta (az öt község területe akkor 13,65 km² volt). A község ma 5 kataszteri területre (az 1940-ben egyesült volt községek) és 6 településrészre (az előbbiek + a kataszterileg Amadekarcsához tartozó Siposkarcsa) oszlik. A kataszteri területek határait az egyesített községen belül teljesen megváltoztatták, ma már nem felelnek meg a korábbi községhatároknak: Amadekarcsa (6,05 km²), Göncölkarcsa (1,05 km²), Mórockarcsa (0,65 km²), Pinkekarcsa (2,26 km²), Egyházaskarcsa (3,91 km²).

Népesség

Az egyesített községnek 1941-ben 845 lakosa volt, szinte kizárólag magyar nemzetiségűek. Népessége lassan növekedett, 1974-ben érte el az ezer főt. 1991 óta folyamatosan növekszik a népességszám (1991-2011 között 17 %-al). A lakosság túlnyomó többsége továbbra is magyar nemzetiségű, az ezredforduló óta egyre növekszik a szlovák nemzetiségűek aránya is (jelenleg a lakosság 1/10-ét alkotják). A lakosság túlnyomórészt római katolikus vallású (88 %).

Történelem

A középkorban több kisebb falu állt a mai Egyházkarcsa helyén, melyek egy közös templomot építettek. A Karcsák a múltban többnyire nemesi községek voltak. Pinke- és Mórockarcsa a vajkai érseki szék igazgatása alá tartozott. A sok Karcsa kialakulásának oka a középkor sajátos földrajzi viszonyaiban keresendő. A rengeteg vízfolyás ezt a vidéket annyira szétszabdalta, hogy egy-egy kis sziget, szárazulat csak nagyon korlátozott számú népességet tudott befogadni. Az újabb nemzedékeknek ezért odébb, egy másik szárazulaton kellett településüket kialakítaniuk. A templom körül alakult ki Egyházaskarcsa település, melyet 1215-ben Corcha néven említenek először. Első templomát 1249 előtt Szent Bertalan tiszteletére szentelték. 1262-ben Karcsai Remigius ispán, testvére Bott fiainak 41 hold szántóföldet, kúriát, halastavat és rétet enged át, melyek Szent Bertalan temploma mellett vannak. A 14. században Egyházaskarcha (1351), Remegkarcha (1355), Diákkarcha (1357), Barthalkarcha (1377) Lászlókarcha (1377) és Lucakarcha (1467) falvakból állt. 1561-ben a falu lakói reformátusok lettek, csak 1729-ben alapították újra katolikus egyházát. A 16–17. században a Somogyi család a falu kegyura. A mai Egyházkarcsa község 1940-ben jött létre 5 kisközség egyesítésével (korábbi történetét részletesen lásd az elődtelepüléseknél). A magyar közigazgatásban az Amadekarcsa nevet kapta. A csehszlovák közigazgatás 1948-ban a község nevét megváltoztatta: Kostolné Kračany (Egyházkarcsa) formára.

Mai jelentősége

Gyorsan fejlődő település magyar alapiskolával és óvodával, működő mezőgazdasági szövetkezettel, napkollektoros erőművel és 3 ipari parkkal. Legjelentősebb ipari üzeme a 2013-ban létesített felvonógyár (Schindler), de biztonsági széfek gyártása (Werheim) is folyik itt. Középkori eredetű, Szent Bertalannak szentelt római katolikus temploma mai formájában 1820-ban épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Egyház Karcsa. E’ Helységhez tizen egy hasonló nevezetű faluk vagynak Posony Vármegyében, ú. m. Amade Karcsa, Pinke Kartsa, Morótz Karcsa, Göntzöl Karcsa, Kultsár Karcsa, Etre Karcsa, Király fia Karcsa, Domárd Karcsa, Erdőhát Karcsa, Solymos Karcsa, földes Urai külömbféle Urak, a’ mint nevezetekből is ki tetszik, Sípos Karcsa, Kastély Karcsának is neveztetik régi formára épűlt kastéllyától; lakosai katolikusok, többnyire egymástól nem meszsze fekszenek, ’s határjaik is majd hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Egyház-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 53 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Karcsa (Amadé-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 116 kath. lak. Fekszik a Csalóközben, ut. p. Somorjához keletre 2 mfld. Karcsa (Geönczöl-), magy. falu, Pozsony vmegyében: 72 kath. lak. Karcsa (Morócz-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 152 kathol., 6 zsidó lak. Karcsa (Pinka-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 159 kath. lak. Karcsa (Sipos-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 99 kathol. lak. Mind a 12 Karcsa egy tagban igen kevés messzeségre fekszik egymástól. Szerdahelyhez 1, ut. p. Somorjához 2 órányira. Határjokat számos vizerek, lapályok futják keresztül, mellyekben sok, de nem igen jó szénát csinálnak; azért fő élelmök a marhatartás. Egyébiránt szántóföldeik meglehetős termékenységüek, csak hogy sok helyt pőrjések. Tüzelni fűzfát, jegenyét használnak. Birtokosai több nemesek, kik között nevezetesebbek: Bartal, Kulcsár, Somogyi, Kondé, gr. Amade, Bacsák sat. Morocz-, és Pinke-Karcsa a vajkai székhez tartozik.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Egyházkarcsa, a pozsony-szerdahelyi vasútvonal mentén, az Alsó-Csallóközben fekvő magyar kisközség mindössze 11 házzal és 67 róm. kath. vallású lakossal. Pozsony vármegyének 10 Karcsa nevű helysége van: Egyház-, Erdőhátdamazér-, Etre-, Gönczöl-, Királyfia-, Kulcsár-, Mórocz-, Pinke-, Siposamade- és Sólyomkarcsa. Ezeken kívül a régi időben még Népe-, Bél- és Érsekkarcsa is szerepel. Népekarcsa 1328-ban Szentgyörgyi Sebusé és Péteré. Bélkarcsa 1381-ben Bélykarcsai Miklós nevében van említve. Érsekkarcsát 1355-ben említik az okiratok, a mikor az itteni birtokon, a pozsonyi káptalan előtt, több karcsai nemes osztozott. E Karcsák földesurai, vagyis nemesi birtokosai voltak még a mult század elején is a Bartal, Kulcsár, Bacsák, gróf Amadé, Somogyi és Kondé családok. Egyházaskarcsa templomáról Tamás esztergomi érseknek a községi plébánia levéltárában őrzött oklevele emlékszik meg, mely szerint a templom 1308-ban épült. A község postája Királyfiakarcsán van, távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahelyen. Siposamadékarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 40 házzal és 266 róm. kath. vallású lakossal. Régibbkori története Egyházkarcsáéval függ össze. Azelőtt két községből állott: Siposkarcsa és Amadékarcsa volt a neve. Az 1553-iki összeírásban Amadekarcsán Amade Mihály 4 és Amade Lászlónak 7 portája adózik. 1581-ben Derghi Somogyi György volt a földesura, ki itt várkastélyt építtetett, melyet 1854-ben bontottak le. A község lakosai nemesi szabadalmakat élveztek. Van itt egy újabb úrilak, melyet Bartalné Bossányi Hortenzia építtetett, és a mely most is az övé. A községnek nincsen temploma. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Gönczölkarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 22 házzal és 104 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1394-ben Georgius de Kencelkarcha birtokos nevében szerepl, 1399-ben pedig Kunchul Korcha alakban. Régi története nagyjában megegyezik a többi Karcsáéval. Temploma a községnek nincsen. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. Móroczkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben, a komárom-pozsonyi vasútvonal mentén, 32 házzal és 153 róm. kath. vallású lakossal. Pozsonyi várbirtok volt, mely később a vajkai érseki székhez csatoltatott. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely. Pinkekarcsa, alsócsallóközi magyar kisközség, 34 házzal és 169 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karcsa nevű községek sorsában osztozott és Pinkekarcsa néven a vajkai érseki székhez tartozó községként csak az újabb korban van említve. Temploma nincs; postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely.

Magyar Katolikus Lexikon

Egyházkarcsa, v. Pozsony vm. (Kostolné Kračany, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1215: Corcha. Első tp-át 1249 e. Szt Bertalan tiszt. sztelték. Lakói 1561: ref-ok lettek. 1729: alapították újra. Kegyura 1880: a közbirtokosság. Anyakönyvei 1729-től. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m. - Filiái 1917: Amadékarcsa, Erdőhátkarcsa, Etrekarcsa, Göncölkarcsa, Királyfiakarcsa, Kulcsárkarcsa, Mórockarcsa, Pinkekarcsa, Solymoskarcsa. - Lakói 1840: 53 r.k., 9 izr., össz. 62; 1910: 75 r.k., 5 izr., össz. 80; 1991: össz. 1068, m. 1024 (95,88%); 2001: össz. 1162, m. 1078 (92,77%). ** Némethy 1894:806. - Gerecze II:654.- Schem. Strig. 1917:183. - Gyurgyik 2002.