Dúsa

Dúsa Rimaszombattól 5 km-re délnyugatra, Guszonától 10 km-re keletre fekszik, a Rimaszombatot Guszonával összekötő mellékút mentén, az Osgyáni-dombság keleti részén. Mellékút köti össze Mezőtelkessel (2 km), Minden oldalról erdő veszi körül, ugyanakkor csaknem teljes határa mezőgazdaságilag művelt terület. Északról Rimatamásfalva, keletről Rimaszombat, délről Kisgömöri, nyugatról pedig Mezőtelkes katasztere határolja.

Közigazgatás

1975-ig önálló község, azóta Rimaszombat városrésze és 7 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi (korábban Rimaszécsi) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, ezután pedig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-1938-hoz képest (3,86 km²) csak kis mértékben változott (3,90 km²).

Népesség

1910-ben 184, 1921-ben 200, 1938-ban pedig 254 lakosa volt. A 18. században betelepített szlovák lakossága a 20. század elejére részben magyarrá vált, 1880-ban még a lakosság 40,6 %-a, 1910-ben már csak 12,5 %-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. 1921-ben még mindig a lakosság kétharmada (66,5 %) volt magyar, egyharmada (33,5 %) pedig szlovák nemzetiségű. Az 1920-as években szlovák kolonisták érkeztek a faluba, a falu a 20. század második felére teljesen szlovákká vált. 1970-ben 197 lakosa volt, melynek 93,4 %-a volt szlovák, 6,6 %-a magyar nemzetiségű. 1921-ben a lakosság 51,5 %-a volt evangélikus, 42,5 %-a pedig római katolikus vallású. 2011-ben 144 állandó lakosa volt (a város lakosságának 0,6 %-a), a Rimaszombathoz csatolt egykori községek közül Dúsa népessége a legkisebb.

Történelem

Dúsa beletartozott abba a Rima megye néven ismert nagy területbe, mely királyi adományból korán a kalocsai érsek kezére került. 1427-ben említik először írásos források, ekkor a Rátoldok birtoka, akik feltehetőleg királyi adományként a 14. század első felében szerezték meg. Neve szláv személynévből ered, ugyanakkor középkori lakosságának nevei mind magyarok. 1554-ben az első török betöréskor Gede várával együtt elpusztult és két évszázadra pusztává vált. 1754-ban mindössze három zsellérjét írták össze. 1773-ban földesurai, a Kubinyiak kishonti birtokaikról evangélikus szlovák parasztsággal telepítették újra, ugyanakkor a források szerint lakosai magyarul is beszéltek és a 19. század végére nagyobb részük már magyarnak vallotta magát. A 20. század elején Hámos Aladárnak volt itt nagyobb birtoka. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1922-ben a csehszlovák földbirtokreform során a volt Keiszler-birtok helyén 20, többségében Zólyom megyei szlovák család összességében 375 hektár földterületet vásárolt meg. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1975-ben Rimaszombathoz csatolták.

Mai jelentősége

Evangélikus fatemplomát (mely eredetileg 1786-ban épült) 1807-ben Telep községből szállították át Dúsára. Klasszicista stílusú harangtornya 19. századi.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DUSA. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Kubinyi Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik a’ Serkei járásban, földgye jó termékenységű, piatzozása közel, legelője elég, fája mind a’ kétféle, gyümöltsös kertyei, és konyhabéli zöldségei elegendők, káposztássai is vagynak, fuharoznak Rimaszombat felé, holott vagyonnyaikat el árúlgattyák, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dusa, Gömör v. tót falu, Rima-Szombathoz egy órányira: 6 kath., 143 evang. lak. F. u. a Kubinyi nemzetség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dusa, a majsai völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 32 házzal és 173, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. Nagyon régi község, mely 1427-ben mint Jolsvai György birtoka Dowsa néven van említve. Később a Máriássyak és a Kubinyiak lettek az urai, ma pedig Hámos Aladárnak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka, melyet mostani tulajdonosa építtetett. Evangelikus temploma 1807-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszombat.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dusa. ősrégi település, amelyet 1427-ben Jolsvai György tartott nemesi birtokban. Ekkor Dowsa alakban írták nevét a funkcionáriusok. A Máriássy- és a Kubinyi-családok voltak később hosszú időn át a község földbirtokosai. Ujabban Hámor Aladár volt a földbirtokos itt, aki ízléses családi otthont épített a községben. A jobbára evangélikus lakosság 1807-ben építette fel egyháztemplomát. A község területe 671 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 254.