Dunatorony

A Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, a Feketevíz-partján fekszik, teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő Zonccal.

Közigazgatás

1943-ig önálló kisközség, azóta Zonctorony két kataszteri területének és településrészének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után a Galántai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették Zonccal. Bővebben

Népesség

1921-ben 221, 1939-ben 309, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 432-en (a község lakosságának 43,9 %-a) éltek itt.

Történelem

Dunatorony első említése 1252-ből származik "Chondol" néven. 1326-ban az akkori pozsonyi káptalan igazgatása alá került és mindvégig oda tartozott. Lakói mezőgazdaságból éltek. A községben semmilyen történelmi emlék nem maradt fenn. A hagyomány azt tartja, hogy itt egykor nevezetes kastély állt halastavakkal, azonban azt semmilyen forrás nem támasztja alá. Iskolája 1926-ban épült. A 18. században még részben szlovák nemzetiségű lakossága a 19. századra elmagyarosodott. 1943-ban Zonccal egyesítették Zonctorony néven.

Mai jelentősége

Ld. Zonctorony

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TORONY. Tót falu Posony Várm. földes Ura a’ Posonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Egyházfalvához közel, mellynek filiája; Bodóházhoz, Duna-Újfaluhoz is közel; határja igen szűk, kevés szántóföldgyeiből, és réttyeiből szerzik élelmeket, fája fűzfa, piatza Bazinban, és Posonyban.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Torony, tót falu, Poson vmegyében, a Feketeviz mellett: 138 kath. lak. F. u. a posoni káptalan. Ut. p. Cseklész.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Torony, magyar kisközség, 25 házzal és 154 róm. kath. vallású lakossal. 1253-ban Csandal néven IV. Béla Tepuz fiának, Miklósnak adományozza. Ettől Jánoki Jakab vette meg és a pozsonyi káptalannak hagyományozta. 1292-ben már Tornyos-Csandal néven találjuk említeni, a mikor Benedek és rokonai, a pozsonyi káptalan előtt, itteni birtokuk egy része fölött intézkednek. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dunatorony. Azelőtt Torony. IV. Béla egyik 1253-ból fennmaradt oklevele Csandal néven Tepuz fia Miklósnak ajándékozza. 1292-ben azonban már Tornyos-Csandal, 1553-ban pedig Thorony alakban írják. A XIII. század végétől a pozsonyi káptalan a birtokosa. Hozzátartozik Sóvetőpuszta. A község területe 480 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 309.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Dunatorony kk. galántai járás. Ezelőtt Torony. 1253-ból fennmaradt királyi oklevél szerint Csandal néven Tepuz fia Miklósnak birtokába kerül. 1292-ben Tornyos Csandalnak hívják, 1553-ban Thoronynak nevezik. A 13-ik századtól a pozsonyi káptalan birtoka. Hozzátartozik Sóvetőpuszta. Területe: 480 k. h Lakosság: 309. Ebből m.: 307, n.: 1, szl.: 1. Magy. Bővebben