SK
SC
.....

Dunahidas

Településrész

címer zászló
121 10% magyar 1910
288 21% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Most pri Bratislave
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Pozsony vármegye
Somorjai járás
kisközség
Más földrajzi nevek:
Duna-földek, Halom-földek, Hátsó-földek, Hátsó-kaparás, Hátsó-kertek, Homorú-földek, Hosszú-földek, Legelő-földek, Makk-földek, Malom-kaparás, Pruki-sziget, Szigeti-földek, Új-földek, Zsellérföldek
Koordináták:
48.14146339, 17.27166653
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
130 m
Körzethívószám:
+421 (0) 2
Irányítószám:
90046

Ld. Dunahidas.

Közigazgatás

Dunahidas község két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe 14,86 km², a község területének 78,2 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

2011-ben 2002 lakosa volt, a község összlakosságának 93,3 %-a élt itt.

Történelem

Ld. Dunahidas

Mai jelentősége

Ld. Dunahidas

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PRUK. Portalis Német falu Pozsony Vármegyében, az Éberhárdi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Éberhárdnak szomszédságában, Püspöki, és Szúnyogdihoz is közel; határja 2 nyomásbéli, legelője kevés, de hasznos; réttyei közel vagynak az erdőhöz.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pruck, német falu, Poson vmegyében, a pesti országutban, a Csalóközben, 753 katholikus 13 evangelikus, 7 zsidó lak. Kis erdő. F. u. az eberhárdi uradalom.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hidas, erősen magyarosodó, felsőcsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. Ősrégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a mult század végéig viselt, egész a legújabb időkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel később iktatták be őket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. Ősi temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az ősinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett, késői gót stilben. A községet az idők folyamán sok csapás érte; u. m. 1764-ben földrengés, 1769-ben tűzvész, a mikor is majdnem az egész község leégett. 1831-ben és 1873-ban kolera, 1857-ben, a mikor a templom is leégett és 1863-ban tűzvész martaléka lett a község. Hozzá tartoznak Valentinlak, Vay és Winkler béreslakok. Postája és távírója Éberhard, vasúti állomása Püspöki.

Magyar Katolikus Lexikon

Hidas, Dunahidas, v. Pozsony vm. (Most na Ostrove, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - Tp-át 1300 e. Szt Tamás tit-ra sztelték. Lakói 1562 u. ev-ok lettek. 1762: alapították újra. Anyanyelve 1910: ném., m. - Lakói 1910: 1156 r.k., 5 izr. össz. 1161. **

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 314 34%
szlovákok 10 1%
németek 549 60%
egyéb 48 5%
összlétszám 921
magyarok 121 10%
szlovákok 22 2%
németek 1008 87%
egyéb 10 1%
összlétszám 1161
magyarok 288 21%
szlovákok 51 4%
németek 1024 74%
egyéb 12 1%
összlétszám 1375
Mai közigazgatás

Bejelentések