Dúlháza

A község a Gömöri-medence középső részén, a Balog-patak bal partján, a Balog-völgy középső részén fekszik, Rimaszombattól 15 km-re keletre, Rimaszécstől 10 km-re északra, Bátka és Zsíp tőszomszédságában. Mellékutak kötik össze Bátkával (3 km), Rakottyáson (2,5 km) keresztül Uzapanyittal (6,5 km) és Zsíppel (1,5 km), Határa enyhén hullámos, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt, 170-250 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő terület. Északnyugatról Bátka, délkeletről Zsíp, keletről Baraca, északkeletről pedig Kálosa községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). 1964-1990 között Bátkához tartozott. Területe (4,43 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 210, 1921-ben 189, 1938-ban pedig 188, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakossága a 20. század végére kicserélődött, mára a lakosság háromnegyede (76,2 %) a roma etnikumhoz tartozik (1910-ben a lakosság 13,3 %-át alkották). 2011-ben a lakosság 57,6 %-a vallotta magát roma, 29,8 %-a magyar, 6,3 %-a pedig szlovák nemzetiségűnek, a túlnyomó többség (82 %) magyar anyanyelvű. A lakosság többsége (65,9 %) felekezeten kívüli, a római katolikusok aránya 12,2 %. a reformátusoké 10,7 % (1921-ben a reformátusok aránya 58,7 %, a római katolikusoké 37 % volt).

Történelem

A Goroni-család egyik ága, mely 1378-ban szerepel elsőként oklevelekben Dul néven, alapította a róla elnevezett községet a 15. század közepén, majd birtokolta a család 1596-ban történt kihalásáig. Kezdettől magyar lakosságú kisnemesi falu volt. A 16. század második felében pusztává vált, egész határa nemesi föld. 1596-ban mint lakatlan puszta Kisfaludy János birtokába került, leszármazottai 1716-ig birtokolták. Nemessége református hitre tért a 17. században. A településen született 1834. október 22-én Izsó Kálmán színész. Temploma soha nem volt. A 19. században Farkas Miklós képviselő volt egyik fő birtokosa. 1828-ban alig 80 lakosa volt, Gömör legkisebb falvai közé tartozott. Lakossága mezőgazdasággal foglalkozott, a falu dohánytermesztéséről volt híres. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. A település 1964–90 között közigazgatásilag Bátkához tartozott. Lakossága a 20. század második felében kicserélődött és roma többségű településsé vált.

Mai jelentősége

A községben két 19. századi, klasszicista stílusú nemesi kúria található. Határában napkollektoros erőmű működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DULHÁZA. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Farkasfalvi Farkas Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Balog vize mellett, Újfaluval által ellenben, Gömörtöl két, Rimaszombathoz egy mértföldnyire Panyinak szomszédságában, határja gabonát bőven terem, piatzozása egy, és több mértföldnyire, legelője szoross, de még is marháikat a’ határban legeltethetik, mind a’ kétféle fája van, káposztás földgyei, gyümöltsös kertyei jók, malma helyben, és kendert áztató vize is alkalmatos, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dulháza, Gömör v. magyar falu, Rima-Szécshez északra 1 1/2 órányira, a Balogh mellett: 35 kath., 114 ref. lak. Földe termékeny; sok gyümölcsöt és hires dohányt terem. F. u. a Farkas nemzetség. Ut. p. Tornalja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dúlháza, balogvölgyi magyar kisközség, 37 házzal és 187 ev. ref. vallású lakossal. Temploma nincs. Hajdan puszta volt és Bárcziházához tartozott, míg ma Bárcziháza puszta tartozik Dúlházához. 1414-ben a Bárczy család az ura, 1464-ben, a mikor Alsokysfalud néven is ismeretes, a Jánosfalviak bírják. Később, 1487-ben a Fügedy család, utána az Abaffyak, majd a Farkas, Kriston és a Lovass családnak is vannak itten részei. Jelenleg Farkas Ábrahám orsz. képviselőnek van itt nagyobb birtoka és úrilaka, melyet néhai Farkas Miklós építtetett. Dúlháza lakosai a mult században híres dohánytermelők voltak. Postája Felsőbátka, távírója és vasúti állomása Rimaszécs. Bárcziházán kívül még ide tartoznak Bárczigaz és Újpuszták is.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dulháza. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Barcigaz, Cigánytanya. A község területe 768 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 188.