Dobfenek

A község a Gömöri-erdőhát nyugati és az Ajnácskői-hegység déli lábánál, a Gortva-völgyben fekszik, Fülektől 20 km-re délkeletre, Feledtől 20 km-re délnyugatra, az Almágyot (2,5 km) Rimasimonyival (15 km) összekötő országút mentén. Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Almágy, keletről Gömörpéterfala, északról pedig (rövid szakaszon) Détér községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki, 1960-tól pedig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (3,61 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 198, 1921-ben 213, 1938-ban pedig 237, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Az 1990-es években lakosságszáma ötödével csökkent (171 főről 138-ra), de 2001-2011 között már csekély (10,9 %-os) népességnövekedés figyelhető meg. Magyar többségét (2011-ben 88,2 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 8,5 %, a romáké 2,6 %. A lakosság csaknem kizárólag római katolikus vallású (94,8 %).

Történelem

A falu területén már a késő bronzkorban is éltek emberek, a kiétei kultúra településének maradvá-nyait tárták itt fel. 1427-ben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. Ila Bálint történész szerint Almágy lakosai alapították 1273-ban. A néphagyomány szerint a honfoglalás korában kabarok telepedtek le területén. A falu első birtokosa Dobzygh comes volt, a község neve a régi magyar Dob személynévből származik. Ila Bálint szerint az ősi falu a maitól néhány száz méterrel távolabb feküdt, Dobszegnek hívták, a kataszteri térképeken a parcella ma is Faluhely néven szerepel. Dobfeneket később alapították, Dobszegről és Almágyról települtek oda, és arról kapta a nevét, hogy a határban egy széttaposott harci dobot találtak. Később fokozatosan nemesi községgé alakult. A török megszállás ideje alatt elnéptelenedett és a 18. század közepén népesült be ismét. 1773-ban a földbirtokoson kívül öt földműves is élt még itt. 1828-ban a falunak 8 háza és 146 lakosa volt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1946˗47 telén a magyar lakosság közel kétharmadát áttelepítették Cseh- és Morvaországba, Dobfenek lett a csehországi deportálást leginkább megsínylő szlovákiai magyar falu. Az 1970-es évektől 1990-ig helyi nemzeti bizottságát Almágyéval egyesítették. A község még 1980-ban a két színmagyar szlovákiai település egyike volt. A 2000-es évek folyamán megközelítőleg 30 roma származású lakos telepedett le itt. 2010-ben országos elsőséget szervezett a közvilágítás napenergiával történő biztosítása terén.

Mai jelentősége

Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült, 1927-ben szecessziós stílusban átépítették. A községi hivatal előtt álló kopjafa az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrzi. A két világháború helybéli halottainak emléktáblája a templomban található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DOBFENEK. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Syposs, és más Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, Serkétöl mintegy fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, egy része szántó földgyeinek hegyes, piatzozása két mértföldnyire Rimaszombatban, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája van, kendert áztató vize alkalmatos; második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Dobfenék, Gömör v. magyar falu, Hajnácskő szomszédságában: 166 kath., 25 ref. lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dobfenék, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 30 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben mint a Recsky család birtoka szerepel. Később Dobszög néven is említik az egykorú iratok. Ajnácskő vár tartozéka volt s e vár birtokosaival változtak e község urai is. Dobfenék közelében feküdt 1427-ben Kökényes (Kwkenes), mely a Sárai család birtoka volt. A község postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dobfenek. 1427-ben a Recsky-családé volt a község, ugyanekkor a Kökényest, mely azóta eltűnt a föld színéről, Kwkenes alakban mint a Sárai család tulajdonát említik. A későbbi okiratokban Dobszög néven fordul elő a község, mely az ajnácskői vár körzetéhez tartozván, annak gazdáit uralta több évszázadon át. A község területe 627 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 237.