Diósförgepatony

Ld. Diósförgepatony.

Közigazgatás

1940-ig önálló község, azóta Diósförgepatony egyik településrésze és kataszteri területe. Területe 14,13 km², a község területének 67,1 %-a, 1960-ban a Kis-Dunán túlra eső 310 hektárnyi területét Hidaskürthöz csatolták.

Népesség

1939-ben 1020, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 1305 lakosa volt, a község lakosságának 77,8 %-a élt itt. 1921-ben a lakosság háromnegyede római katolikus, mintegy egyötöde református vallású volt.

Történelem

Ld. Diósförgepatony

Mai jelentősége

Ld. Diósförgepatony

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

DIÓS PATONY. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Poson Vármegyei Fő Ispánság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Csalóközben, Szent Mikályhoz 1/4 órányira, határja gazdag termékenységű, ’s szép vagyonnyaihoz képest, első Osztálybéli. Förge Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Mihályfának szomszédságában, Diós, és Bögöly Patonyhoz is közel, határja 2 nyomásbéli, tiszta rozsot terem leginkább, erdeje, réttye nints, piatza Somorján van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patony (Diós), magyar f., Poson vmegyében: 253 kath., 110 ref., 5 zsidó lak. Patony (Förge), magyar f., Poson vgyében: 127 kath., 22 ref., 27 zsidó lak., nemesi curiákkal. Patony (Förge), magyar f., Poson vgyében: 127 kath., 22 ref., 27 zsidó lak., nemesi curiákkal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Diósförgepatony, alsócsallóközi magyar kisközség. Házainak száma 103, lakosaié 732, a kik nagyobb részben ev. református vallásúak. Hajdan két község volt egymás mellett: Dióspatony és Förgepatony néven. Dióspatonyt, II. Lajos királynak 1524-ben a gellei székhez intézett rendelete említi először. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel és 10 portája van felvéve. 1764-ben Csiba Mihályt találjuk itt birtokosul. Förgepatonyról csak 1750-ben szólanak a kútfők, a mikor Szüllő Zsigmond itteni birtokrészét átengedi Csiba Imrének és Jánosnak. 1802-ben egy másik Szüllő Zsigmond, itteni birtokát elzálogosítja Gálffy Péternek. A mult század első felében a nagylégi urak és a Pálffy grófi család a földesura, most pedig a gróf Pálffy-féle hitbizománynak van itt nagyobb birtoka. Református temploma 1870-ben épült. Ide tartoznak Aggerdő puszta, Füzérfa és Vilmos majorok. A község postája Szentmihályfa, távírója és vasúti állomása pedig Patony.