Csenkeszfa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, található, a község központjától 0,5 km-re keletre, a Hegyétéhez tartozó Hegybenéte szomszédságában. Teljesen egybeépült Pódafával.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Pódatejed község három településrészének és kataszteri területének egyike. A legkisebb területű közülük (0,90 km²), területe az elmúlt száz évben nem változott, a községterület 20 %-át alkotja. 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás).

Népesség

1921-ben 87, 1939-ben 119, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 115-en éltek itt, a község lakosságának 13,1 %-a.

Történelem

A Dunaszerdahely alatt kialakult sűrű települési zónában fekvő kisközség neve először egy 1260-ból származó oklevélben bukkan fel Chenkezethy alakban. További megjelenési formái: 1300-ban Chenkezfolua comitis Jacobi de Janók, 1278-ban Chenkezfeldy, 1773-ban Cenkeszfa. Pódatejed három részfalva közül a legkisebbet, Csenkeszfát említik először írásban. Bővebben

Mai jelentősége

Ld. Pódatejed

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSENKEFA. vagy Csenkeszfa. Magyar elegyes falu Poson Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Podafa, és Hegy Ethe közt igen közel, Szerdahelytöl mintegy fél mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, ’s tiszta búzát, és rozsot terem, erdője nintsen, réttye szűken, piatza Szerdahelyen, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csenkeszfa, magyar falu, Pozson vgyében,, Szerdahelytől egy kis 1/2 órai járásra, 109 kath., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pódafa, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, melynek lakosai nagyrészben róm. kath. vallásúak. Házainak száma 41, lakosaié 168. Postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 1455-ben V. László király a Poda-Etheieknek adományozza. 1787-ben is még a Póda családé. Későbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Temploma nincs. Az itt levő gőzmalom a dunaszerdahelyi gőzmalom-részvénytársaságé. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. A község postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely.