Csécs

Településrész

Csécs / Csécs / Kassa – környéki járás / Kassai kerület

☰

Bemutatás Nemzetiség Választások

Áttekintés

Hivatalos szlovák megnevezés:

Čečejovce

1918 előtti vármegye, járás:

Abaúj-Torna vármegye
Csereháti járás

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Cséts. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Szirmai Uraság, lakosai reformátusok, díszesíti e’ falut a’ birtokos Uraságnak szép Kastéllya, és Úri kertye; nevezetesíti pedig néhai Csétsi János volt Pataki Professzornak itten lett születése, a’ ki nagy tudománnya, és munkái által magát emlékezetessé tette. Ámbár termő földgyei minden harmadik, vagy negyedik esztendőben trágyázást kivánnak; de mivel jó földgye, legelőjének kevés héjjánosságát elfedezi, meszet is égethetnek, ’s fája sem meszsze van, piatzozások is közel, Alsó Mettzenzéfen, és Kassán, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csécs, magyar falu, Abauj vármegyében, Nagy-Idához nyugotra 1 mfdnyire: 874 kath., 10 evang., 300 ref., 65 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Synagóga. Vendégfogadó. Ékesiti a Szirmay uraság szép kastélyja és kertje. Határa nagy kiterjedésü, s jó mivelés után mindenből gazdagon fizet. F. u. Szirmay, Horváth, Lánczy, Kócs, Márjássy. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Postája és távirója a közvetlenül mellette fekvő Csécs. Van 133 háza és 837 magyar lakosa, körjegyzősége. Vasúti, posta- és táviró-állomása. Református temploma nagyon régi.

Magyar Katolikus Lexikon

Csécs, v. Abaúj-Torna vm. (Čečejovce, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1317: Cech. 1332: már létezett. Lakói 1703: ref-ok lettek. 1810: alapították újra. Mai Olajbafőtt Szt János tp-át 1800: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1840: m., szl.; 1910: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Szeszta. - Lakói 1840: 562 r.k., 40 g.k., 10 ev., 120 ref., 100 izr., össz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csécs a XVIII. század végén még magyar község, de Pesti a XIX. század második telének elején már magyar-szlováknak tünteti lel. Hogy ez a szlovák kisebbség a későbbi időben milyen erőt képvisel, azt az 1880-as népszámlálás adataiból már pontosan lemérhetjük. Kimutatás szerint a magyarok száma mindössze 63%-ot ér el, de az irányvonal emelkedő, mert 1910-ig 93%-ig emelkedik lel.