SK
KS
.....

Csécs

Településrész

címer zászló
549 64% magyar 1921
Nincs újabb népszámlálási adat
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Čečejovce
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Abaúj-Torna vármegye
Csereháti járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Abaúj-Torna vármegye (sz: Kassa)
Csereháti járás (sz: Szepsi)
Más földrajzi nevek:
Ld. Csécs
Koordináták:
48.59800339, 21.06586838
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
210 m
Körzethívószám:
+421 (0) 55
Irányítószám:
04471

Ld. Csécs

Közigazgatás

Ld. Csécs

Népesség

Ld. Csécs

Történelem

Ld. Csécs

Mai jelentősége

Ld. Csécs

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Cséts. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Szirmai Uraság, lakosai reformátusok, díszesíti e’ falut a’ birtokos Uraságnak szép Kastéllya, és Úri kertye; nevezetesíti pedig néhai Csétsi János volt Pataki Professzornak itten lett születése, a’ ki nagy tudománnya, és munkái által magát emlékezetessé tette. Ámbár termő földgyei minden harmadik, vagy negyedik esztendőben trágyázást kivánnak; de mivel jó földgye, legelőjének kevés héjjánosságát elfedezi, meszet is égethetnek, ’s fája sem meszsze van, piatzozások is közel, Alsó Mettzenzéfen, és Kassán, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csécs, magyar falu, Abauj vármegyében, Nagy-Idához nyugotra 1 mfdnyire: 874 kath., 10 evang., 300 ref., 65 zsidó lak. Kath. és ref. anyatemplom. Synagóga. Vendégfogadó. Ékesiti a Szirmay uraság szép kastélyja és kertje. Határa nagy kiterjedésü, s jó mivelés után mindenből gazdagon fizet. F. u. Szirmay, Horváth, Lánczy, Kócs, Márjássy. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Postája és távirója a közvetlenül mellette fekvő Csécs. Van 133 háza és 837 magyar lakosa, körjegyzősége. Vasúti, posta- és táviró-állomása. Református temploma nagyon régi.

Magyar Katolikus Lexikon

Csécs, v. Abaúj-Torna vm. (Čečejovce, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1317: Cech. 1332: már létezett. Lakói 1703: ref-ok lettek. 1810: alapították újra. Mai Olajbafőtt Szt János tp-át 1800: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1840: m., szl.; 1910: m.; 1940: m., szl. - Filiája 1917: Szeszta. - Lakói 1840: 562 r.k., 40 g.k., 10 ev., 120 ref., 100 izr., össz. 832; 1910: 585 r.k., 64 g.k., 5 ev., 129 ref., 44 izr., össz. 827; 1940: 782 r.k., 101 g.k., 5 ev., 133 ref., 23 izr., össz. 1044; 1970: össz. 1372, 21,5%-a m.; 1991: össz. 1780, m. 567 (31,85%); 2001: össz. 1899, m. 678 (35,70%). ** KTN I:174.- Gerecze II:68. - Schem. Cass. 1915:57; 2000:74 (lakói 2000: 1439 r.k., össz. 1781.)

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csécs a XVIII. század végén még magyar község, de Pesti a XIX. század második telének elején már magyar-szlováknak tünteti lel. Hogy ez a szlovák kisebbség a későbbi időben milyen erőt képvisel, azt az 1880-as népszámlálás adataiból már pontosan lemérhetjük. Kimutatás szerint a magyarok száma mindössze 63%-ot ér el, de az irányvonal emelkedő, mert 1910-ig 93%-ig emelkedik lel. 1921-ben 65%-ra esik vissza a magyarság száma, s további fogyással 1930-ban az alig túlsúlyt jelentő 55%-ot teszi csak ki. Az Anyaországhoz való visszakerülés után itt a magyarság újból a 100°/o-ot éri el. (....) Csécs. A XIII. századtól a Buchk nembeli Pédery-család kezén találjuk. A XV. század elején már Debrő István a földesura. Hűtlensége miatt javait elkobozzák s csécsi birtokát is Zsigmond király Perényi Péternek adományozza. A török alatt elpusztult s csak később népesült újra. Hozzátartozik Szőllőske. A község területe 4263 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1057.

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
egyéb
1921
Nemzet Arány
magyarok 549 64%
szlovákok 206 24%
egyéb 108 13%
összlétszám 863
Mai közigazgatás

Bejelentések