Csallóközkürt

A Község a Kisalföldön, a Felső-Csallóközben található, Dunaszerdahelytől 7 km-re keletre. A községen keresztülhalad a Dunaszerdahelyről Vásárútra (4 km) vezető országút. Mellékutak kötik össze Albárral (4 km) és Felsővámossal (5 km). Nyugatról Nagyudvarnok és Dunatőkés, északról és északkeletről Felsővámos, délkeletről Vásárút és Albár, délről pedig Hegyéte községekkel határos. Területén keresztülkanyarog a Tőkési Duna-ág, az ettől északra fekvő terület elnevezése Kürti-sziget v. Sóssziget.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe 1910 óta változatlan (14,77 km²).

Népesség

A község népességére az elmúlt száz évben lassú növekedés jellemző (1910-2011 között 29 %), mely az elmúlt 20 évben sem gyorsult fel, más, Dunaszerdahelyhez közeli községekkel ellentétben. Ennek eredményeként a község máig csaknem teljesen magyar lakosságú, a szlovákok aránya bár lassan emelkedik, de még mindig az egyik legalacsonyabb a járásban (6 %). A község lakosainak nagy többsége (90 %) római katolikus.

Történelem

A falu első írásos említése 1138-ból származik, nevét a Kürt törzsnév nyomán kapta. Egykor a határában létezett Nyék határőrfalu, amelynek a neve szintén magyar törzsi névből ered. IV. Béla király a pozsonyi káptalannak ajándékozta a falut, később a Rozgonyiaké volt, majd a Kerekes család, azután pedig a Pálffyak rendelkeztek itt kiterjedt birtokkal. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola, óvoda és könyvtár működik. Szent István vértanúnak szentelt római katolikus temploma a 15. században épült gótikus stílusban, mai alakját a 18. században kapta.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÜRT. és Hidas Kürt. Két magyar falu Posony Várm. Kürtnek földes Urai G. Pálfy, és több Uraságok, melly fekszik Vásárútoz egy órányira, Nagy Udvarnakhoz, és Enyedhez pedig közelebb, határja tiszta rozst terem, réttye, legelője, ’s kevés erdeje van; Hidas Kürtnek pedig földes Ura G. Eszterházy Uraság, fekszik ez Várkelethez 1/4 órányira, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik jó termékenységűek, két fordúlóra van osztva, réttye, legelője, fája van, eladásra is alkalmatos módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kürth, Pozsony m. magyar falu, Szerdahely és Vásárut közt a pesti országutban. Számlál 487 kath., 14 zsidó lak. Kath. fil. templom. Jó szénát termő rétje; erdeje van. F. u. gr. Pálffy Ferenc. Ut. p. Érsekujvár.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kürt, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben. 121 házból áll, melyekben 772 róm. kath. vallású lakosa lakik. Ősi község, mely már 1138-ban szerepel. 1390-ben, a mikor itteni egyháza is említve van, Kiwrth néven fordul elő, a Pázmány-féle jegyzék pedig Egyházkürtnek nevezi. IV. Béla király a pozsonyi prépostságnak adományozta, s később is a káptalané volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csallóközkürt, Kürt, v. Pozsony vm. (Ohrady, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1390: már létezett. A reformáció után 1872: állították helyre. Tp-át Szt István vt. tiszt. sztelték. - Lakói 1910: 875 r.k., 7 ev., 2 ref., 19 izr., össz. 903; 1970: össz. 1079, 98,7%-a m.; 1991: össz. 1124, m. 1101 (97,95%); 2001: össz. 1141, m. 1087 (95,27%). ** Schem. Strig. 1887:184. - Gyurgyik 2002.