Áttekintés
Szécsényi járás
Ld. Csalár
Közigazgatás
Ld. Csalár
Népesség
Ld. Csalár
Történelem
Ld. Csalár
Mai jelentősége
Ld. Csalár
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
CSALÁR. Elegyes lakosú falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Prónay Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Ipoly vize mellett Bussának szomszédságában, Szétséntöl más fél órányira. Határbéli bora középszerű jóságú, malma jó, kendere, káposztája bőven terem, ’s egyéb középszerű vagyonnyaikoz, ’s termékenységéhez képest, második Osztálybéli.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Csalár, magyar falu, Nógrád vgyében, 390 kath., 50 evang. lak. Határja kicsiny; rétjei az Ipoly mentén jók; bora sok és kedves izű. F. u. Prónay, Révay, Verboy s m. t. Ut. p. Szakál.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Csalár. Ipolyvölgyi magyar kisközség. Házainak száma 88, lakosaié 499, a kik túlnyomóan evangélikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Szécsény. 1562-63-ban a helység a török hódoltsághoz, Hasszán Bajrám török tiszt hűbérbirtokai közé tartozott, de 1593-ban felszabadult a hódoltság alól. 1598-ban Kéry Ferencz volt a földesura. 1624-ben és 1628-ban Voxith Horváth István itteni földjeit Földváry Györgynek zálogosította el, a ki 1626-ban Bernátfi Borbála itteni birtokait vette zálogba.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Csalár. Elsőnek a török hódoltság idején merül fel neve s ez időben Hasszán Bajrám aga hűbérbirtoka. A török kitakarodása után Kéry Ferenc (1598) kezére kerül. Mint későbbi földesurakat találjuk itt a Voxith-, Horváth-, Bernátfi-, Darvas-, Prónay-, Révay-, Verbóy-családokat, majd az összeomlás előtt Vezekényi Lajost. A hozzátartozó Ipolykürtpuszta a XIV.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 483 | 82% |
| szlovákok | 56 | 10% |
| németek | 1 | 0% |
| egyéb | 48 | 8% |
| összlétszám | 588 |


