Csalár

Ld. Csalár

Közigazgatás

Ld. Csalár

Népesség

Ld. Csalár

Történelem

Ld. Csalár

Mai jelentősége

Ld. Csalár

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSALÁR. Elegyes lakosú falu Nógrad Vármegyében, földes Ura Báró Prónay Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Ipoly vize mellett Bussának szomszédságában, Szétséntöl más fél órányira. Határbéli bora középszerű jóságú, malma jó, kendere, káposztája bőven terem, ’s egyéb középszerű vagyonnyaikoz, ’s termékenységéhez képest, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csalár, magyar falu, Nógrád vgyében, 390 kath., 50 evang. lak. Határja kicsiny; rétjei az Ipoly mentén jók; bora sok és kedves izű. F. u. Prónay, Révay, Verboy s m. t. Ut. p. Szakál.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csalár. Ipolyvölgyi magyar kisközség. Házainak száma 88, lakosaié 499, a kik túlnyomóan evangélikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Szécsény. 1562-63-ban a helység a török hódoltsághoz, Hasszán Bajrám török tiszt hűbérbirtokai közé tartozott, de 1593-ban felszabadult a hódoltság alól. 1598-ban Kéry Ferencz volt a földesura. 1624-ben és 1628-ban Voxith Horváth István itteni földjeit Földváry Györgynek zálogosította el, a ki 1626-ban Bernátfi Borbála itteni birtokait vette zálogba. 1715-ben 6, 1720-ban 9 adóköteles háztartást írtak benne össze. 1740-ben Nagy-Réti Darvas Mihály volt itt a birtokos, 1770-ben Prónay Pál, Révay Ferencz, a Horváthy örökösök, a Trásy és a Várbay családok, 1826-ban pedig Prónay Ferencz, Révay Ferencz örökösei és Verbóy Sándor. Jelenleg Vezekényi Lajos a helység legnagyobb birtokosa, kinek itteni házát Prónay Ferencz építette 1790 táján. A Verbóy Sárdortól a XVIII. század végén emelt kúria jelenleg Zsélyi Gézáé, a kiváló magyar aviatikus bátyjáé. Egy másik kúria pedig, melyet Endrődy János 1760 táján épített, jelenleg Endrődy Ferenczé. E helységhez tartozik Ipolykürt puszta, mely 1373-1481-ben önálló helységként szerepel az oklevelekben. 1375-ben Szendi István vajda, a Kálnay család őse nyerte adományul. 1598-ban még a Kálnay család volt a helység földesura; 1770-ben a báró Hellenbach család birtokában találjuk. Később ez is a Prónayaké lett, majd idegen kézbe került, azután Botlik Jánosé lett, kitől gróf Keglevich István 1909-ben megvette, a Prónayaktól épített régi kúriával együtt, melyhez a mostani tulajdonos a saját tervei szerint épült díszes emeletes kastélyt és 25 holdas parkot csatolt. A kastély nevezetességei közé tartozik a körülbelül 4000 kötetes könyvtár, egy nagybecsű legyező-gyüjtemény, ebben egy Thurzó-féle legyező is, számos érdekes miniatur arczkép, régi pecsétnyomók és érmek gyűjteménye, családi képek és régi fegyverek, közöttük Hampó Jánosnak, majd fiának, Gáspárnak, a csáktornyai vár kapitányának díszkardja az 1500-as évek elejéről. - Csalárhoz tartoznak még Hólya-tanya, Nyárjas-tanya, Rendó-tanya és Öreghegy-telep.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csalár. Elsőnek a török hódoltság idején merül fel neve s ez időben Hasszán Bajrám aga hűbérbirtoka. A török kitakarodása után Kéry Ferenc (1598) kezére kerül. Mint későbbi földesurakat találjuk itt a Voxith-, Horváth-, Bernátfi-, Darvas-, Prónay-, Révay-, Verbóy-családokat, majd az összeomlás előtt Vezekényi Lajost. A hozzátartozó Ipolykürtpuszta a XIV. században mint önálló helység szerepelt. 1375-ben Szendi István vajda, a Kálnay-család őse királyi adományt nyert rá. Később a báró Hellenbach , a Prónay-, Botlik-, gróf Keglevichcsalád kezére került. A híres Keglevich-kastély többezer kötetes könyvtárat, nevezetes gyűjteményeket és nagyszámú értékes relikviákat rejt magában. A község területe 2177 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 523. Hozzátartozik: Ipolykürtpuszta, Rendótanya.