Bozita

A község a Szuha-patak (Suchá) völgyében, a Losonci-medence délkeleti és a Füleki-medence északi részén, 205 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Fülektől 6 km-re északra, Losonctól 15 km-re keletre. Több településrészből tevődik össze, a község központja, Bozitapuszta Perse közvetlen északi szomszédságában található, egykori anyaközségétől 1 km-re északkeletre. A Persét Nagydaróccal (5,5 km) és Kétkeresztúrral (8 km) összekötő 2669-es út mentén találhatóak Széplak (Krásna), és Nový Sad, tovább észak felé pedig Fülöpszállás (Ipeľka) és Dóra településrészeket találjuk. A község 179-281 méteres tengerszint feletti magassában húzódó határa hosszan elnyúlik észak-déli irányban, keleten benyúlik az Osgyáni-dombság erdei közé is, itt találjuk legmagasabb pontját is a Csicska-hegyen. 2010-ben területének 58,1 %-át (808 ha) szántó, 10,9 %-át (151 ha) rét és legelő, 10,6 %-át (147 ha) erdő, 6,2 %-át (85 ha) pedig gyümölcsös foglalta el. Erdei legkeletebbi határrészén (Bükk erdő/Bukovina) összpontosulnak. Délről Fülekkovácsi (3,5 km) és Perse felől, valamint északról Kétkeresztúr és Nagydaróc felől a 2669-es úton közelíthető meg, a 2670-es út Füleksávoly (2 km) és Fülek felé teremt összeköttetést. Délnyugatról Perse, nyugatról Ipolynyitra, északnyugatról Pinc, északról Kétkeresztúr, északkeletről Nagydaróc, keletről Guszona, délkeletről Sávoly, délről pedig Fülek kataszterével határos. Határa délnyugaton egy ponton érintkezik Fülekkovácsiéval. Északi határát a 16-os (50-es) főút Losonc-Rimaszombat közötti szakaszának vonala alkotja. Guszonával közös határa Nógrád és Gömör-Kishont vármegyék történelmi határa mentén húzódik.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. Bozita egyike az 1920-as évek csehszlovák földbirtokreformja során létrejött telepesközségeknek. 1936-ban alakult önálló községgé Perse (a mai községterület mintegy 45 %-a) és Nagydaróc (kb. 55 %) határából: Bozitapuszta és Széplak Perse; Nový Sad, Fülöpszállás és Dóra pedig Nagydaróc határához tartozott. Perse 1913-ig Nógrád vármegye Füleki járásához, Nagydaróc pedig a Losonci járáshoz tartozott. 1913-tól a Füleki járás megszüntetésével Persét is a Losonci járáshoz csatolták. A község a csehszlovák közigazgatásban 1936-51 között és 1960 után a Losonci járáshoz, 1951-1960 között pedig a Füleki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás), 1939-ben közigazgatási önállóságát megszüntették, területe visszakerült az anyaközségekhez. 1957. január 1-jén alakult újra önálló községgé. Területe 2011-ben 13,81 km² volt.

Népesség

2011-ben Bozitának 526 lakosa volt, melynek 85,6 %-a volt szlovák, 8,0 %-a (42 fő) pedig magyar nemzetiségű (9,7 %-a – 51 fő – magyar anyanyelvű). A magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 10,2 %-ról (56 fő) 8,0 %-ra csökkent. A község más telepesközségekhez hasonlóan az észak-nógrádi palóc nyelvterületbe ékelődő szlovák nyelvszigetet alkot. 1970-ben volt a legnépesebb (620 fő), 1970-2017 között mérsékelt, de folyamatos népességfogyással lakosságának csaknem egyötödét elveszítette (népessége 620 főről 501-re csökkent). 2011-ben népességének 63,7 %-a volt római katolikus és 9,1 %-a evangélikus vallású, 17,7 %-a pedig felekezeten kívüli. Ugyanekkor a népesség 70,0 százaléka (368 fő) élt a községközpontban, Dóra lakossága 63 fő, Nový Sadé 44 fő, Széplaké 37 fő, Fülöpszállásé pedig 11 fő volt. A község népsűrűsége a járási átlagnak kevesebb, mint a fele (2011-ben 38,1 fő/km²).

Történelem

Bozitapuszta helyén feküdt a középkorban Bozita falu. 1350-ben „Bozyta” alakban említik először írásos források. A füleki váruradalom része volt, majd 1554-1594 között a török hódoltsági terület része lett. A 17. század elején a Serényi család birtoka volt, majd 1625-ben újra a töröknek fizetett adót. A 17. század közepén elpusztult és csak a 18. században, mint a Koháry-Coburg család pusztája települt újjá. 1828-ban hat háza és 52 lakosa volt. Széplak a 19. század első felében, Fülöpszállás a század második felében (elsőként a harmadik katonai felmérés térképén tűnik fel) jött létre. A mai községterület nagy részét a 19. század végén még erdő borította (délen az Agyagos-erdő, a mai Dóra helyén pedig a Nagy-erdő terült el). Az 1870-es években Bozitapusztának 142 (121 római katolikus és 21 evangélikus) lakosa volt, Shvoy Miklós Nógrád vármegyét bemutató monográfiájában (1874-75), mint a Koburg-Coháry család rappi uradalmának központját és a főtiszt székhelyét írja le, kiváló búza- és repcetermő földekkel és rétekkel, fejlett juhtenyésztéssel, mint a megye legrendezettebb gazdaságainak egyikét jellemzi. 1920-ban a terület Csehszlovákiához került és a Losoncot Fülekkel összekötő vasút védelmére cseh, morva és szlovák legionistákat telepítettek ide. 1924 végén 34 telepesbirtokot osztottak itt fel összesen 627 hektáron, 32 telepescsalád érkezett a legnagyobb nógrádi kolóniára. 1926-ban már szlovák tannyelvű iskola, 1936-ban pedig kultúrház működött a faluban. 1930-ban 405 lakosa volt. 1936-ban önálló községgé szervezték Bozita néven. 1938. novemberében az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták Magyarországhoz, ekkor a telepesek nagy része elmenekült (egy csoportban telepedtek le Véglesen). Az 1938-as összeírásban a település 43 házzal és 198 lakossal szerepelt. 1939. október 3-án a községet megszüntették, területét visszacsatolták anyaközségeihez. 1945. januárjában a csehszlovák közigazgatás visszaállt, ezután a telepesek nagy része is visszatért. 1957. január 1-jén a községet Buzitka néven újjászervezték. Ekkor 512 lakosa volt, Bozitapusztán 186, Dórán 107, Nový Sadban 84, Széplakon 79, Fülöpszálláson 56-an éltek. 1961-ben 587 lakosának 11,9 %-a (70 fő) volt magyar nemzetiségű. 1970-ben érte el népességének maximumát (620 fő). A község címerét és zászlaját 1996-ban fogadták el. 2009-ben Szlovákiában elsőként megkezdődött a község határában a napkollektoros erőművek építése.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Határában több fotovoltaikus erőmű működik, 2016-ban négy helyszínen már 36 hektáros területet foglaltak el. Az Oltáriszentség tiszteletére szentelt róma katolikus temploma 2007-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BOZITA. Szabad puszta Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, fekszik Losontzhoz egy mértföldnyire, határja jó, legelője, ’s fája is elég van.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A községhez tartozik Bozita-puszta, Széplak és Ujszállás-major. Bozita-puszta, mely az úgy nevezett Faluhely dülővel határos, a középkorban önálló helység volt. 1435-ben Fülek várának tartozékai között szerepel. 1598-ban Serényi Mihály volt a helység földesura. A XVII. században pusztult el.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bozita. A határában feltárt leletek (konyhahulladékhalmok, eszközök, edények stb.) tanúsága szerint már az őskorban települt hely. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Dórapuszta, Fülöpszálláspuszta, Széplakpuszta. A község területe (Perse község területében), lélekszáma a visszacsatoláskor 198.