Bögölypatony

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, a község központjától 0,5 km-re keletre, Nagyabonytól 3 km-re nyugatra. Teljesen egybeépült Diósförgepatonnyal.

Közigazgatás

1940-ig önálló község, azóta Diósförgepatony egyik településrésze és kataszteri területe. Területe 6,94 km², a község területének 32,9 %-a, nem változott jelentős mértékben 1921 óta (6,91 km²).

Népesség

1939-ben, a községegyesítés előtt 374, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 373 lakosa volt, a község lakosságának 22,2 %-a élt itt.

Történelem

Egyike annak a tíz településnek, amelyek a szentmihályfai egyházközséget alkotják. Első okleveles említése 1253-ból való Bechul alakban. Nevének további megjelenési formái: 1463-ban Bwgwlpathon, 1773-ban Bögölypatony, 1927-ben Dolná Potôň. Bögölypatony II. Lajos királynak 1524-ben a gellei érseki székhez intézett levelében is szerepel Beogol-Paton alakban. Az 1553. évi portális összeírásba Békel-Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. 1646-ban a községet a kipusztulás fenyegette; lakóházainak csaknem a fele üresen állt. Az 1828-as összeírás szerint Bögölypatonyban 36 ház volt 272 lakossal. 1940-ben egyesítették Diósförgepatonnyal Förgepatony néven.

Mai jelentősége

Ld. Diósförgepatony

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PATONY. Bögöly Patony. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Förge Patonynak szomszédságában, Abányhoz fél órányira, határja 2 nyomásbéli, tiszta rozsot terem leginkább, réttye, legelője van, piatza Somorján, határját mossa Duna vize.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Patony (Bögöly), magyar falu, Poson vgyében: 230 kath., 130 ref. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bögölypatony, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, 47 házzal és 329, fele részben róm. kath. és fele részben ev. ref. vallású lakossal. Az utolsó népszámláláskor e községnek 282 lakosa volt és így az emelkedés azóta elég tekintélyes. E községet Beogol-Paton alakban csak II. Lajos királynak abban a rendeletében találjuk említve, a melyet 1524-ben a gellei érseki székhez intézett. Az 1553-iki évi portális összeírásban Békel Paton néven királyi birtokként 5 portával van felvéve. Ujabbkori birtokosa a gróf Pálffy család. A községhez tartozó Ördöngösi, Ördöglukai, Láng, Bogdány és Szent-Ágai dűlők némi történeti jelentőséggel látszanak bírni. Bögölypatony községnek nincs temploma. Ide tartoznak a Pálffy és a Bárányos majorok és a Légrádi malom. A község postája Szentmihályfa, távírója és vasúti állomása pedig Patony.