Bény

Ld. Bény

Közigazgatás

Ld. Bény

Népesség

Ld. Bény

Történelem

Ld. Bény

Mai jelentősége

Ld. Bény

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÉNY. Kis Bény. Középszerű falu Esztergom Vármegyében, birtokosa az Egri Kis Papság; nevezetes, külömbféle kiállott ellenséges viszontagságaira nézve; mostani lakosai katolikusok, hajdan a’ Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IIDVEZÍTŐNEK, és a’ 12. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Bény, magyar falu, Esztergom, az ujabb rendezés szerint Komárom vgyében, emelkedett helyen a Garan jobb partján, ut. p. Kéménd. Lakja 200 kath. Földje 1-ső osztálybeli; bora kevés. Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpuszitottak; egy 1724-ben kijavittatván, most is megvan. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kis-Bény egykor a nem messze fekvő (ipoly-)sági monostorhoz tartozó premontrei prépostság székhelye volt. Két tornyú temploma, melyet állítólag Lambert herczeg, Szent László király testvéröcscse építtetett, Árpád-kori nevezetes műemlékeink közé tartozik. Egyhajós, de hármas szentély záradéka van; érdekes részletei közé tartoznak a vadászó alakokat feltűntető oszlopfők. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Bény, magyar nagyközség, a Garam partján. Házainak száma 272, a lakosoké 1432. Vallásuk túlnyomó részben róm. kath. A község határa 4080 kat. hold. Már a római uralom idejében nevezetes hely volt, mintegy előörse Pannóniának a barbárokkal szemben. Marcus Aurelius császár rendeletére e helyen táborerődöt emeltek, melynek nyomai napjainkig fennmaradtak. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Bény, Esztergom vm. (Bi]]na, Szl.): 1. Szűz Máriáról nev. egykori premontrei prépostság. 1217 előtt a Hontpázmány nb. Omodé ispán alapított monostort a Garam jobb partján. A ninivei premontrei monostorjegyzék 1234: még nem, csak 1294: említi. 1273: itt temették el Istvánt, az alapító Omodé fiát. Szóbeli végrendeletében megerősítette a monostor részére apja adományait: Kéménd, Páld (Hont vm.) és Vezekény (Bars vm.) falut, 2 kandéi szőlőt (Pilis vm.), egy háromköves malmot stb. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bény. Már a római korban lakott hely s a napjainkig fennmaradt romok tanúsítják, hogy e helyen római erődítés állott. Egykorú feljegyzések szerint Marcus Aurelius római császár Kr. u. 173-ban huzamos ideig tartózkodott az itteni erődben s itt írta a quadok elleni hadjárata alatt Elmélkedéseim I. könyvét. A honfoglalás után magyarokkal népesült. Szent István 1000 körül Hunt fia Bény-nek ajándékozta e területet s innen származik a község neve. Bővebben