Bakti

Bakti Rimaszombat központjától 7 km-re keletre, Bátkától 6 km-re nyugatra, a 16-os főút (Rimaszombat-Tornalja szakasz) mentén, a Bátkai-dombság északi részén. Mellékút köti össze Uzapanyittal (6 km). Nyugatról Zeherje és Rimaszombat, délről Jánosi és Szútor, keletről Balogtamási és Uzapanyit, északról pedig Vámosbalog (Alsóbalog) kataszterével határos. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, alig egytizedét borítja erdő.

Közigazgatás

1926-1974 között önálló község, 1974 óta Rimaszombat városrésze és 7 kataszteri területének egyike. 1926 előtt szintén Rimaszombathoz tartozott. Önálló községként a csehszlovák közigazgatásban végig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás), de közigazgatási önállóságát ebben az időszakban is megőrizte. Területe 7,30 km² (1938-hoz képest változatlan), Rimaszombat területének 9,4 %-át alkotja.

Népesség

Bakti a csehszlovák földbirtokreform során létrejött szlovák kolonistafalvak egyike. A korábbi Baktipuszta eredeti magyar lakossága mellé 11 szlovák család érkezett az 1920-as években. 1930-ban 377 lakosa volt, melynek 41,6 %-a volt (cseh)szlovák, 12,2 %-a magyar nemzetiségű, a lakosság többsége (45,9 %) ekkor állampolgárság nélküli személy volt. 1940-ben 329, 1948-ban 470, 1961-ben 352 lakosa volt. 1970-ben 365 lakosa csaknem egyenlő arányban volt szlovák (49,6 %) és magyar (48,5 %) nemzetiségű. 2011-ben 306 állandó lakosa volt, itt élt Rimaszombat lakosságának 1,2 %-a. 1930-ban lakosságának 61 %-a volt római katolikus, 25,5 %-a református, 11,1 %-a pedig evangélikus vallású.

Történelem

Első írásos említése 1368-ból származik, a Balog-nemzetség adománybirtokához tartozó erdőben jött létre, a középkorban végig a Balogok birtokában volt. Alapító lakosai a Balog-völgyből érkező magyarok voltak, bár közel feküdt a szláv nyelvhatárhoz. Az 1560-es évektől, a török megjelenésétől jobbágysága lassan elköltözött, a 17. század közepére teljesen lakatlanná vált. A 18. században középnemesség birtokába került, egy részét a Szendrői Török-család szerezte meg. Ekkoriban váltak a különböző családok részeiből Alsó-, Felső- és Középbakti puszták (a mai Bakti Alsóbakti helyén terül el, a másik két puszta mára teljesen eltűnt). Az új birtokosok a nemesi majorságokba uradalmi cselédeket telepítettek, így újra lakott hely lett. A 19-20. század fordulóján Heves vármegyéből érkező magyarok telepedtek le a pusztán. A csehszlovák földbirtokreform során 11 szlovák család (Árvából és Gyetva környékéről) érkezett a faluba, mely 1926-ban önálló községgé alakult (korábban Rimaszombathoz tartozott). 1927-ben szlovák iskolát nyitottak, majd a Szlovák Liga adományából 1930-ban modern jubileumi iskolát adtak át, amelyhez a kolonisták ajánlották fel a telket. Lakossága pásztorbotkészítéssel, len- és kenderszövéssel foglalkozott. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették. Földjein a rimaszombati állami birtok gazdálkodott. 1974-ben Baktit Rimaszombathoz csatolták.

Mai jelentősége

Református temploma (ma használaton kívül) a régi iskolaépület átalakításával jött létre. Klasszicista stílusú kastélya a 19. század végén épült. Baktiban található Ján Ušiak partizánvezető emlékműve.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BACHTI, vagy Bakti. Szabad puszta Gömör Vármegyében, fekszik Rima Szombat felé, Hont Vármegyének szomszédságában. Határja jó termékenységű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Baksi, puszta, Gömör- és Kishont egyesült vgyékben, Rima-Szombathoz keletre egy órányira: 45 kath., 30 ref. lak. F. u. a Török nemzetség.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Bakti. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Baktipuszta. A község területe 1269 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 336.