Aranyida

Aranyida a Kassai-hegyvidéken (Szomolnok-Kassai-hegycsoport), az Ida felső folyásánál, a Kojsói-havasok (Kojšovská hola vagy Hólya, 1246 m) déli és a Kobylia hora (882 m) északi lábánál, 670 méteres (határa 508-1215 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 23 km-re északnyugatra, a Kassa-környéki járás legmagasabban fekvő községe. A község több településrészből áll, melyek az Ida és mellékpatakjainak völgyében behálózzák a határ nagy részét, magas az állandóan nem lakott hétvégi házak száma. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához (az 1890-es évekig a Szepsi székhelyű Csereháti járáshoz) tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1939-1945 között visszacsatolták Magyaroszághoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1950-1955 között határának mintegy egyötödét Apátkához csatolták. 1910-ben területe 21,75 km². 1921-ben 21,58 km², 2011-ben 16,87 km² volt.

Népesség

Aranyida népessége 2011-ben 383 fő volt, lakosságának 92,2 %-a volt szlovák nemzetiségű, 6,8 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az évszázadok óta szláv (szlovák és ruszin) lakosságú településen 1880-ban a lakosság 17,3 %-a, 1910-ben pedig 3,9 %-a volt német anyanyelvű, a magyar anyanyelvűek aránya 1910-ben 9,8 %, 1921-ben 6,0 % volt. A lakosság túlnyomó többsége (1921-ben 98,0 %, 2011-ben 75,4 %) római katolikus vallású. Bővebben

Történelem

Aranyida bányásztelepülésként jött létre a 14. században Hilyó területén. 1332-ben birtokvita alakult ki a területről Hilyó és Semse birtokosai, Csurka István és Ruzka Izsép között. Aranybányáira 1349-ben Nagy Lajos királytól kapott bányajogot az ekkor Idabánya („Ida Banya”) néven ismert település. 1440-ben I. Ulászló a Perényieknek adományozta, majd 1459-ben egyike lett Kassa város jobbágyfalvainak. Bővebben

Mai jelentősége

Az üdülőfalu jellegű községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Legfontosabb gazdasági tevékenysége az erdőgazdálkodás és a fakitermelés. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma barokk-klasszicista stílusban épült 1768-ban, 1830-ban és 1853-ban felújították. A község értékes műemléke a bányaigazgatóság Réka településrészen található, barokk stílusú egykori székhelye (1767), mely később fogadóként is üzemelt. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ARANYITKA. Elegyes lakosú tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Kassa Várossa, lakosai katolikusok, nevezetét vette hajdani Arany bányáinak bővségétöl. Hiresek valának, Arany szálas hegyei, mellyek a’ faluhoz nem meszsze feküdtek; ambár az aranynak ásattatásától, ’s fel keresésétöl már régen elállottak a’ Kassaiak, mostani lakosai juhok tenyésztetésével foglalatoskodnak. Határja kitsiny, és sovány, szántó földgyei, ’s réttyei hasonlóképen, melly a’ hegyektöl származik, harmadik Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Aranyidka, tót falu, Abauj vármegyében, Szepes vgye széléhez közel, Kassához 3 mfdnyire, az Ida patak mellett: 688 kath., 4 evang. lak., kath. paroch. templom. Szántófölde kevés és sovány, de annyival nagyobb kincs fekszik gazdag arany- és ezüst bányáiban. Hogy itt régenten is üzték a bányászságot, azt mutatják az elhagyatott bányaüregek. A mi időnkben csak 1807-ben 1-ső juliusban kezdett a kamara ujolag nemes érczet kerestetni, s igen meglepő sikerrel. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

De legnevezetesebb e részen az ezektől éjszakra, magas erdős hegyek közt fekvő Arany-Idka népes tót község, mely az Ida pataknak egyik mellékszurdokában rejtőzik. Régebben aranybányászata volt; ma ezüstbányái, foncsorozó kohója és rézhámorai vannak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Aranyidka a vele majdnem összeépült Réka telepes helységgel 1200 lelket számláló község, mely a tőle északra fekvő Opáka teleppel 1767-ig Kassa város birtokához tartozott és ez évben Kassa városa a két helységet a 2361 hold erdőterülettel együtt, cserében a kassai katonai malomért a bánya-kincstárnak adta át, ez pedig a katona-kincstárnak 20000 forintot fizetett kárpótlásul. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Aranyida, Aranyidka, v. Abaúj-Torna vm. (Zlatá Idka, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1773: alapították. Tp-át 1786: Mindensztek tiszt. sztelték. - Plébánosai: 1775: Gaál György, 1803: Schindler János, 1808: Gálcsik János, 1810: Payer Antal, 1840: Frankovszky Samu, 1868: Keresztessy István, 1880: Muhay Péter. Kegyura 1880: a kir. Anyanyelve 1910: szl., m. - Lakói 2000: 321 r.k., össz. 367. ** KTN I:145. - Gerecze II:67. - Schem. Cass. 1915:51; 2000:35.

Helységnévtár

Aranyidka (Aranyhidka), RK. 661 Kassa, gk. 2 Kojsó, ág. 8 -, izr. 3 Rozgony. Réka (Rika), rk. 567 Aranyidka, gk. - , Kojsov, ref. 17 - , izr. 12 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Aranyida. Azelőtt Aranyidka. 1767-ig Kassa város birtoka, majd a bányakincstár kezére került. Rézbányászata egykor jelentős volt, rézkohóját 1807-ben megszüntették. A vele összeépült Réka kohója azonban 1827-ig működött. Aranyidán évezredekkel ezelőtt már mostak aranyat az Idapatak fövényéből. Az aranybányászat még napjainkban is folyik. Hozzátartozik még Breinerka, Erikaház, Hutnatelep, Konczaveszka. A község területe 3907 kat. hold lakóinak száma a visszacsatoláskor 681.