Alsószelény

A Szelényi-patak jobb partján fekszik, Sirak szomszédságában. Teljesen egybeépült Felsőszelénnyel.

Közigazgatás

1907-ig önálló kisközség (Hont vármegye, Ipolynyéki járás), azóta Szelény község része. Nem számít sem külön kataszteri területnek, sem településrésznek.

Népesség

Lásd: Szelény

Történelem

Alsószelényt először 1268-ban említik. 1392-től a Palásthyak tulajdona volt (az egyik részét 1434-től a 18. század végéig pedig a Szelényiék birtokolták). A 20. századig a Majthényi-család birtoka. 1715-ben 3, 1720-ban 4 háza volt. 1828-ban 56 házában 336 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1907-ben Szelény néven egyesítették Felsőszelénnyel.

Mai jelentősége

Ld. Szelény

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZELÉNY. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kőkeszinek szomszédságában, mellynek filiája; postája is van; határja jó, szőleje híres, legelője, fája elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szelén, magyar falu, Honth vmegyében, B.-Gyarmathoz éjszakra 2 mfld. 330 kath., 18 evang. lak., számos uri lakházak. Szőlőhegye nevezetes bort terem. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsószelény, magyar kisközség, 14 házzal és 77 róm. kath. vallású lakossal; postája Kőkeszin, vasúti és táviróállomása Balassagyarmaton van. Hajdan közös volt Felsőszelénynyel, melynek sorsában osztozott. Első okleveles említésére 1270-ben akadunk, a mikor a Hunt nemzetségbeli Lampert egri püspök testvérének, Miklósnak fiai, Pázmány és Miklós, e birtokért pereskedtek és végül Pázmány nyerte el azt. E nemzetség Kóvári családága révén, 1392-ben, Palásthi Miklós és Péter örökölték a jószágot, a melyet utódaik századokon át megtartottak. A XV. században része volt itt a Szelényi családnak is, a mely innen vette a nevét. 1434-ben Szelényi Tamás a vármegye alispánja volt, a család két másik tagja pedig, Franciscus és Stefanus de Zelen, királyi emberekként szerepeltek egy 1439. évi oklevélben. A Szelényieket a XVIII. században is birtokban találjuk itt. A mult század első felében, a Palásthiakon kivül, Plachy Ferencznek és Gyürky Antalnak volt birtoka. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szelény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Elsőhegy, Ereszténypuszta, Feketepuszta, Opavaiszőllő. A község területe 1307 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 360.