Alsólánc

A község a Kanyapta-medence keleti részén, a Kánás-patak jobb partján, a Keleti-Cserehát északi lábánál fekszik, 197 méteres (határa 189-260 méteres) tengerszint feletti magasságban, Szepsitől 16 km-re délkeletre, Kassától pedig 30 km-re délnyugatra. A község medencesíkon létrejött történelmi településmagja a kastély körül alakult ki, a buzita-perényi országúttól mintegy 800 méterre északra (Alsólánc az uradalmi- vagy cselédfalu néven ismert településtípus egyetlen képviselője a környéken). Az innen az országúthoz vezető bekötőút két oldala csak az 1930-50-es évek között épült be, ezzel meguplázva a község belterületét. Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, északi része a 20. század második feléig mocsaras volt, melyet a Perényi-, a Felsőlánci- és a Gombosi-csatorna megépítésével csapolták le és tettek művelhetővé. A falutól délre egy kisebb halastavat (Lánci-víztároló) találunk, melyet 1955-64 között hoztak létre. Legmagasabb pontja (260 m) Alsó- és Felsőlánc határánál, a Köves-domb nyugati oldalán található. 2010-ben területének 75,9 %-át szántóföld (311 ha), 8,3 %-át beépített terület (34 ha), 7,1 %-át rét és legelő (29 ha), 4,4 %-át vízfelület (18 ha) és 3,7 %-át kertek (15 ha) foglalták el. Erdeje és külterületi lakott helye nincs. A községet érinti a Buzitát (2,5 km) Kenyheccel (12 km) összekötő 3302-es út. Északra Komaróc (5 km), délre pedig Buzitapuszta (Ružový dvor, 5 km) felé mezőgazdasági út teremt összeköttetést. Nyugatról Buzita, keletről Felsőlánc, északról pedig Perény kataszterével határos. Nyugati határának nagy részét a Kánás-patak, északi határát az egykori Mánta sánc-patak, a mai Gombosi-csatorna (Gombošský kanál) képezi.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (1910, 2011: 4,10 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Alsólánc népessége 2011-ben 423 fő volt, melynek 60,5 %-a volt magyar, 12,5 %-a szlovák és 26,0 %-a roma nemzetiségű, 83,4 %-a pedig magyar anyanyelvű. A község lakosságának túlnyomó többsége évszázadok óta magyar anyanyelvű és nemzetiségű volt. Ma a roma etnikumhoz tartozik a lakosság csaknem fele (2013-ban 47,4 %). A romák egy része szegregáltan, a történelmi településmag délkeleti peremén található cigánysoron él. A községben 2011-ben a lakosság 46,8 %-a volt római katolikus, 38,1 %-a pedig református vallású. Az 1880-as népszámláláskor a lakosság 53,1 %-a tartozott a római katolikus és 34,0 %-a református felekezethez, 1921-re azonban már a reformátusok alkották a többséget (60,3 %), a római katolikusok aránya 33,6 %-ra csökkent. 1880-1921 között lakosságszáma viszonylag stabilan (264-303 fő között) alakult, majd 1921-30 között csaknem egynegyedével, 292 főről 362 főre nőtt. Ezután 1941-ig ismét a lakosságszám csökkenése figyelhető meg. A rendszerváltás előtti utolsó két évtizedben még lassan fogyó népességű Alsólánc lakosságszáma 1991-2011 között 10,5 %-kal növekedett (383 főről 423-ra), ebben az időszakban a magyar nemzetiségűek arányának rohamos csökkenése (84,9 %-ról 60,5 %-ra), a szlovákok arányának lassú növekedése (9,4 %-ról 12,5 %-ra) és a roma nemzetiségűek arányának ötszörösére ugrása (5,5 %-ról 26,0 %-ra) figyelhető meg. 2011-2017 között tovább nőtt a lakosság száma (425 főről 423 főre). Alsólánc népsűrűsége (2011-ben 90,8 fő/km²) mintegy egyötödével meghaladja a járási átlagot.

Történelem

1298-ban említik először Lanch néven, neve egy német eredetű személynévből származik. 1402-től a Perényiek birtokában volt, lakói 1410-ben mentességet kaptak a buzitai és a restei vám alól. 1427-ben 17 portája adózott. A hagyományok szerint a középkori falu a jelenlegitől délkeletre, domboldalon feküdt. 1630-ban egy török rajtaütés során elpusztult. 1715-ben mindössze 6 portája adózott. A 18. században református magyarokkal telepítették újjá, a század közepén épült fel a falu szerkezetét meghatározó majorság (ma üres telek jelzi helyét a falu központjában). 1772-ben 10 család élt a faluban. 1787-ben 25 háza és 186 lakosa volt. Első, még fából készült református temploma 1798-ban épült. 1828-ban 36 háza és 259 lakosa volt. A község első pecsétje 1830-ból maradt fent. A 19. században híres volt kendertermesztéséről. Az alsólánci nagybirtok a 19. században a Lánczy-, majd az 1890-es évektől a Hedry család birtokában volt. 1880-ban 303, 1890-ben 272, 1900-ban 264, 1910-ben pedig 269 lakosa volt. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután Csehszlovákiához csatolták. 1890-ben 34 ház állt a faluban. 1921-ben 292, 1930-ban 362, 1938-ban pedig 340 lakosa volt. 1928-ban gőzmeghajtású malom létesült a községben. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1941-ben 57 háza és 323 lakosa volt. 1950-ben 312, 1961-ben pedig 386 lakosa volt. 1952-ben alapított mezőgazdasági szövetkezete az 1970-es évektől egyesült a buzitaival. Az államszocializmus évtizedeiben a majorsági épületek zömét lebontották, helyükön új iskolát építettek, melynek épülete 2003 óta üresen áll. Az 1960-as évekig a kastélyt terményraktárnak használták, majd a helyi nemzeti bizottság és a kultúrház székhelye lett. 1970-ben 406, 1980-ban 393, 1991-ben pedig 383 lakosa volt. A rendszerváltás óta (elsősorban az egyre népesebb roma közösség magasabb természetes szaporodása révén) újra növekszik a lakosság száma. A község címerét és zászlaját 1997-ben fogadták el. 2001-ben 77 ház állt a faluban. Alsóláncnak 2001-ben 405, 2011-ben 423, 2017-ben pedig 445 lakosa volt.

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. A 19. század elején, klasszicista stílusban épült egykori Lánczy-kastély ma a községi hivatalnak, illetve 2003 óta az alapiskolának és az óvodának ad otthont, kis angolpark veszi körül. Református temploma 1836-ban épült, mai alakját 1905-ben nyerte el. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban (eredetileg a Lánczy-család temetőkápolnájaként). Mai alakját 1893-as átalakításakor kapta, tornyát is ekkor emelték, 2001-ben szentelték újra. A 19. századi népi építészet néhány emléke, illetve a régi majorsági épületek egy része (pl. a magtár) napjainkig fennmaradt a faluban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Idától délnyugatra terűl a Kanyapta szép lapálya, melyre szelíd lejtőkkel ereszkedik alá a dombos Cserehátnak éjszaki hosszú párkánya. E kies hegyaljban sűrűn sorakozó faluk mindenikében találunk egy, vagy több érdekes udvarházat, melyek némelyike a kastély nevet is megérdemli; így Alsó-Láncz községben Hedry József kastélya, odább Buzita népes faluban Szentimrey Gellért nagy ódon udvarháza, melynek alakján és régiségén kivűl különösebb nevezetességet adnak a benne őrzött becses gyűjtemények: nagy számú régi festmények, XVI., XVII. s XVIII. századból való érdekes nyomtatványok, kézíratok, stb.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott.

Helységnévtár

Lánc (Alsó-) [Cseb p.], rk. 161 Buzita, gk. 16 Kány, ág. 15 —, ref. 103 Felső-Lánc, izr. 8 Nagy-Ida.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Alsólánc. A XVIII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláthok kezére került. Az összeomlás előtt Hedry Józsefnek volt itt nagyobb birtoka. Korábban birtokos volt itt a Lánczy-család is. A község területe 712 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 340.