Alsójányok

Jányok község egyik településrésze, Felsőjányoktól 1 km-re délkeletre, Nagymagyartól 2 km-re északnyugatra fekszik az 510-es főút mentén a Felső-Csallóközben.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta egyike Jányok három településrészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban is a Somorjai járáshoz.Területe 5,15 km² (a községterület 45 %-a). 1945 után területe 96 hektárral csökkent, amikor a Kis-Dunától északra eső területét előbb Egyházfához, majd 1956-ban az ekkor alakuló Hurbanfalvához csatolták.

Népesség

1939-ben 260, magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben 401-en éltek itt (az összlakosság 46,9 %-a), ezzel a község legnépesebb településrésze.

Történelem

Első okleveles említése 1287-ből való, amikor is Januk néven van említve. További megjelenési formái: 1301-ben Januk, 1341-ben Janyk, ül. Janyk Inferior, 1358-ban Alsó Jánok, 1920-ban Dolny Jánok, 1927-ben Dolné Janíky. Első oklevelesen igazolt földesura Jánoki Jakab, aki egy 1310-ben kelt adományozási oklevélben itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz szolgálatai fejében. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. Egy 1368-ból származó peres irat arról tanúskodik, hogy Samoti György fiának, Jánosnak felesége panaszt emelt Saápi János fia, Péter ellen, mert az itteni birtokát önhatalmúan elfoglalta. 1394-ben Georgius de Janyuk királyi ember nevében szerepel. 1402-ben Jamnik alakban bukkan fel, s ez időben Monostori Berzéte Miklós van birtokosként említve. Az 1553. évi portális összeírásban Alsó-jányok az óbudai apácák birtokaként van felvéve 13 portával, de 1647-ben már a pozsonyi apácáké, 1787-ben pedig a vallásalap tulajdonában van. A későbbiekben az Esterházy grófi, majd ezt követően a Zichy grófi család birtokába kerül. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 30 házzal és 219 lakossal szerepel. 1940 óta Jányok község része.

Mai jelentősége

Ld. Jányok

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Jányok. Két elegyes magyar faluk Posony Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az elött a’ Sz. Klára Szerzetén lévő Apatzáknak birtokok vala, lakosaik katolikusok, fekszenek a’ Csalóközben, Csákánnyal határosok, Nagy Magyarnak filiája, Csákonhoz, Madarászhoz is közel; szűk határjokat két időre szántyák, ’s kevés a’ réttyek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jányok (Alsó és Felső), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, N. Magyarhoz 1/2 órányira; az első 184 kath., 11 zsidó; a második 189 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. p. Pozsony.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsójányok, felsőcsallóközi magyar kisközség, 34 házzal és 246 róm. kath. vallású lakossal. E községnek első okleveles nyoma 1287-ben jelentkezik, a mikor is Januk néven említik. 1310-ben Jánoki Jakab a birtokosa, a ki itt szolgájának tekintélyes földbirtokot és kúriát adományoz. 1346-ban a pozsonyi káptalan Streiz Marchard pozsonyi polgárt iktatja e birtokba. 1368-ban Samothi György fia János felesége panaszt emel Saápi János fia Péter ellen, hogy e birtokát elfoglalta. 1394-ben Georgius de Ianyuk kir. ember nevében szerepel. 1402-ben Jamnik tót nevével is találkozunk, a mikor Monostori Berzéte Miklós van birtokosául említve. Az 1553-ból való portális 28összeírásban Alsó-Iányok néven, az ó-budai apáczák birtokául van felvéve 13 portával. 1647-ben a pozsonyi apáczáké és 1787-ben a vallásalapé. Később az Esterházy grófi, majd a Zichy grófi család birtoka lett. A község határában pogány kori őrhalmok láthatók. A falu postája és távírója Nagymagyar.