Alsógellér

Gellér község déli településrésze, egybeépült Felsőgellérrel.

Közigazgatás

1940-ig önálló község (közigazgatási beosztását ld. Gellér), azóta az egyesített Gellér egyik településrésze és különálló kataszteri terület (4,87 km²), mely a község területének 49 %-át teszi ki.

Népesség

2011-ben 343 lakosa volt, itt él Gellér lakosságának 73 %-a.

Történelem

Ld. Gellér.

Mai jelentősége

Ld. Gellér

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Alsó, és Felső Gellér. Két magyar faluk, vagy puszták, Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszenek Nagy Megyertől két mértföldnyire egymáshoz közel, határjaik ’s vagyonnyaik is középszerűek lévén, második Osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Alsó-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, határos nyugotról felső Gellérrel, keletről nagy Tanynyal, délről Kécs pusztával s a pozsonyi országúttól 400 öl távolságra fekszik. Kiterjedése 872 hold, mellyből 2/3 szántóföld, 1/3 rét és lapályos terület s ez mind majorsági nemes birtok. Földe ollyan minőségű, mint felső Gelléré. Lakja 17 kath., 386 ref. 5 zsidó. F. u. Csepy, Szabó, Király, Szücs, Buzás, Pázmány, nemes családok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsógellér, magyar kisközség, a komárom-dunaszerdahelyi vasútvonal mentén, 103 házzal és 432 ref. vallású lakossal. Postája Bogya, távírója és vasúti állomása Bogya-Gellér. E község első írott nyomára 1258-ban bukkanunk, a mikor Pethő és rokonai győri várjobbágyoknak a lakóhelye. 1268-ban két ily nevű helységet említenek. Az egyik: villa Gyuller, a komáromi vár tartozéka volt, a másik: villa Guller, a szolgagyőri várhoz tartozott. Bővebben