Abara

Ld. Abara

Közigazgatás

Ld. Abara

Népesség

Ld. Abara

Történelem

Ld. Abara

Mai jelentősége

Ld. Abara

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ABARA. (Tótúl Oborin) tót, és magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Ondva víze mellett, Pazditstol egy, és 1/4 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, réttyei meglehetősek, legelője elegendő, malma helyben, saját erdeje is van, fája mind épűletre, mind tűzre elég, szabad makkja a’ hízlalásra, piatzozása Nagy Mihályon, és Ujhelyben; só alatt is szekereskednek, ’s kapával is keresik élelmeket, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Abara, magyar falu, Zemplén vgyében, a Latorcza mellett, Deregnyőhöz 1 1/4 mfdnyire; 39 r., 45 g. kath. 772 ref., 9 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, termékeny róna határral, 624 hold szántófölddel, sok réttel. Ut. p. Velejte.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Abara, laborczmenti magyar kisközség, 133 házzal és 820 túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. 1278-ban már szerepel „Villa Oborin” alakban, 1300-ban meg „Terra Abora” alakban említik, a mikor Martonos mester az ura. 1419-ben már több Abarát különböztetnek meg Kis-, Nagy-, Alsó- és Felső-Abara néven. Ebben az időben a Kisabarai Baksza és a Bencze család birtoka. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Abara. A kuruc szabadságharcot megelőző időkben a Rákócziak birtoka. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Cseresznyéspuszta, Nagyerdőpuszta. A község területe 3284 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 761.