Zsély

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistájon fekszik, a Kürtös-patak mentén, Balassagyarmattól 9 km-re északra, Nagykürtöstől 10 km-re délre, az Ipolyságot (39 km) Nagykürtössel összekötő 527-es út mentén. Mellékút köti össze Ipolykéren (7 km) keresztül Bussával (21 km). Határának nagy része dombvidék (a Kürtösi-pataktól keletre erdőkkel borított, nyugatra nagyrészt mezőgazdaságilag művelt), legmagasabb pontja a 287 m-ig emelkedő Rostély-hegy. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás). Területe (18,76 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Zsély a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a szlovák Szklabonya és Erdőmeg községek között, az eredetileg szinte kizárólag magyarlakta település 20. század második felében szlovák többségűvé vált. 1910-ben 920, 1921-ben 1018, 1938-ban pedig 1228, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 8,8 %, 1930-ban 21 % volt (a falu eredeti szlovák lakosai az elsősorban evangélikus vallású, az uradalomban dolgozó beköltözők voltak). Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1327-ben "Zel,Zeel" alakban történt. Először a honti várispánság birtokát képezte, később a Balassák tulajdona lett. A 14. században Csák Máté neve fűződik a településhez, kinek halála után a terület újra a Balassákra szállt vissza. A mohácsi csatát követő zavaros időszakban Balassa Zsigmond megszerezte a divényi uradalmat és a falut hozzá csatolta. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák alapiskola és óvoda, valamint szintén szlovák tanítási nyelvű összevont szakközépiskola (itt mezőgazdászokat, pékeket és cukrászokat képeznek) található. Határában (Károlymajoron) napkollektoros erőmű üzemel. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1771-ben klasszicista, Zichy Ferenc győri püspök által emeltetett kastélya 1772-ben barokk-klasszicista stílusban épült. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSEL. Szabad puszta Nógrád Várm. földes Ura Gróf Zichy Uraság, fekszik Szent Iványhoz közel, és annak filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsély, Nógrád m. magyar-tót f. 862 kath., 13 evang. lak. Kath. paroch. templom. Főldje, rétje, elég; Szőlőt is mivel. A földes uraságnak, t. i. a gr. Zichy senoratusnak még egészen ki nem épült kastélya van itt. Savanyu vizforrás. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Balassa-Gyarmatról fölfelé haladva, a Kürtös patak jobb partján találjuk Zsély falut, gazdasági székhelyét a gróf Zichyek divényi hitbizományi uradalmának, egy a múlt században gróf Zichy Ferencz győri püspök és akkori első hitbizományi tulajdonos által épített barokk ízlésű emeletes kastélylyal, melynek egyik szárnyát gróf Zichy Károly ez előtt mintegy 40 évvel építette föl, bele helyezvén a nemzetségnek a XIV. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsély. Balassagyarmat közelében fekszik. Magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 159 és nagyrészt róm. kath. vallású lakosaié 900. Postája helyben van. Távírója és vasúti állomása Balassagyarmat. Legrégibb birtokosai a Balassák ősei voltak. A 13. század második felében Péter, honti főispán birtoka, kinek halála után, 1290-ben, az özvegyével kötött egyezség szerint, férfirokonai: Bettér zólyomi főispánnak, a Balassák tulajdonképeni ősének, továbbá Demeter, pozsonyi és zólyomi főispánnak, végül Detre fia Mikónak a birtokába került. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Zsély, v. Nógrád vm. (Želovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. kékkői esp. ker-ében. – Szklabonya filiájából 1771: alapították. Tp-át Szt Imre tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a Zichy gr. család. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. – Filiája 1917: Erdőszelestyén. – Lakói 1940: 1125 r.k., 2 g.k., 2 g.kel., 133 ev., 9 ref., 17 izr., 1 unit., össz. 1289; 1991: össz. 1367, m. 285 (20,85%); 2001: össz. 1307, m. 287 (21,96%). ** Némethy 1894:323. – Schem. Strig. 1917:25.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zsély tiszta magyar eredetű település. Magyar jellegét csak az 1830-as körüli adatokban kifejezésre jutott szlovák bevándorlás veszélyezteti. E kisebbségnek a száma ugyan 1910-ig majdnem teljesen elfogy, de az államfordulat az 1921-es adatokban a szlovákok újabb megerősödését hozta magával s 1930-ig ez a megerősödés a 21%-ot éri el. A felszabadulás ugyanezt a jelenséget eredményezte a magyarság javára. Bővebben