Zsarnó

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Bódva-patak bal partjának közelében, a patak fölé emelkedő dombon, a Tornai-hegység északi lábánál fekszik, Tornától 4 km-re délkeletre, Szepsitől 9 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Tornát Jánokon (4 km) keresztül Szepsivel összekötő út, mellékút köti össze a szomszédos Péderrel (2,5 km). Csaknem egész határa mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Tornaújfalu, északról Somodi, keletről Péder, délről pedig (rövid szakaszon) Tornaszentjakab községekkel határos. Északi és keleti határa 1881-ig Torna és Abaúj vármegyék határát alkotta.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe (7,20 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 520, 1921-ben 482, 1938-ban pedig 524, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. A 20. század második felében (1938-91 között) népességének több mint egyötödét elveszítette, 1991-2011 között azonban lakosságszáma stabilan alakult (1991 – 408 fő, 2001 – 414 fő, 2011 – 405 fő). Ebben a húszéves időszakban az asszimiláció révén a magyar nemzetiségűek aránya 92,6 %-ról 69,6 %-ra csökkent, a szlovákoké ugyanakkor több mint háromszorosára, 7,1 %-ról 26,2 %-ra nőtt. A magyar anyanyelvűek aránya (80,2 %) a magyar nemzetiségűeknél jóval magasabb. A lakosság többsége (61,2 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-ben még 44 % volt, 2011-re 25,7 %-ra esett vissza.

Történelem

1332-ben említik először a községet. Torna uradalmának tartozéka volt, majd annak megszűnése után helyi nemesek birtoka. Templomát 1397-ben említik először források. 1427-ben 28 portája adózott. 1660-ban 11 család élt a faluban. A település 1715-ben kuriális hely, jobbágy részében lakatlan. 1732-ben 11 nemes család lakta, de még ugyanebben a században római katolikus jobbágy családokat telepítettek ide, akik a Koós uradalom birtokain dolgoztak. Az 1773. évi összeírás szerint Zsarnó az egyetlen református parokiális hely Torna vármegye felsõ járásában. Ugyanezen összeírás a falut magyar-szlovák nyelvű településként említi. 1828-ban 89 háza és 811 lakosa volt, akik főként földműveléssel, mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században lakói már valamennyien magyarok. A vármegye 1881-es megszüntetéséig Torna vármegyéhez, majd 1920 után Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott kisközségként. A 19. század végétől számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1946-ig kőbánya és malom, 1955-ig fűrésztelep is működött a községben. Négyosztályos magyar alapiskoláját a 21. század elején szüntették meg.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma 1810-ben épült klasszicista stílusban, Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma pedig 1822-23-ban. Legjelentősebb műemléke a Bódva felé magasodó dombon található barokk-klasszicista Koós-kastély 1720-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSARNÓ. Magyar falu Torna Várm. lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Tornához 1/2 mértföldnyire; határja jó búzát; és rozsot terem, fája elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsarnó, Abauj-Torna v. magyar f. a Bodva mellett, Tornához keletre 3/4 mfdnyire: 365 kath., 381 ref., 39 zsidó lak. Ref. anya- és kath. fil. egyház. Több uri lakások. Első osztálybeli határ. F. u. Jakabfalvy, Fáy, Pap, Szendrey s. m. Ut. p. Meczenzéf.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább nyugatra Zsarnó falut találjuk egy csinos úri házzal, mely a Bódva völgye fölött mintegy 60 méterre emelkedő dombtetőn díszes parkban áll s gyönyörű kilátást nyújt az egész környékre. A ház birtokosának, Koós Józsefnek nagy értékű régiség-, fegyver-, kép- és térképgyűjteménye van. Zsarnó határában fekete márványt aknáznak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsarnó, 86 házzal és 512 magyar lakossal. Postája és távirója Torna. A község róm. kath. templomát 1822-ben Koós Károly épittette. A ref. templom 1810-ben készült. Itt van Koós József nagybirtokos, a régi Torna-vármegye volt alispánjának kastélya, mely a Bódva-völgy fölött mintegy 60 méter magas dombtetőn áll és gyönyörü kilátást nyújt a Bódva-völgyén át Szepsi, Torna, a szádelői és áji völgy felé. A kastélyt Koós Károly építtette 1822-ben. Kies fekvésü parkjában, melyet a Bódva szel át, egy 30 méter mély elzárt barlang van, továbbá egy sziklába vájt remetelak az eremitázsokban szokásos kőpaddal és tüzhelylyel. Ez üregben emberi csontmaradványokat találtak. A kerti kápolnában a tulajdonos egy 1520-ból való zászlót és oltárdiszt őriz, melyek a késmárki Thököly-vár kápolnájából származnak. A sárosi Rákóczy-várból egy aranyozásokkal diszitett karosszéket és egy sisakot találunk itt, továbbá számos régi fegyvert, czimert és egyéb érdekes régiségeket, képeket, térképeket. Koós József birtokához tartozik még az itteni fekete márványbánya és a homokbánya, melynek homokját a dernői és meczenzéfi vasöntők használják.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zsarnó. Okleveles első említését 1606-ban találjuk, mikor is Bocskay István fejedelem egyik rendeletében Telegdy Márton és neje Zegedy Katalin kezén említi. A török alatt jórészt elpusztult, de később újra telepítették. Több emberöltőn át a Koós-család birtoka. Ref. temploma 1810-ben, kath. temploma 1822-ben épült. A község területe 1251 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 524.