Vilke

Ld. Vilke.

Közigazgatás

Ld. Vilke.

Népesség

Ld. Vilke.

Történelem

Ld. Vilke.

Mai jelentősége

Ld. Vilke.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VILYKE. Magyar falu Nógrád Várm. földes Ura Gr. Forgács Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Losontzhoz 1 1/2 mértföldnyire; határja középszerű, réttye, legelője meglehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vilke, magyar falu, Nógrád vgyében, a regényes Ipoly völgye északi részén, lapályon, a bányavárosi országut meleltt, ut. p. Losonczhoz 1 1/4 mfld. Határa 2918 hold, mellyből belsőség 102 h., szántóföld 993 h., rét 260 h., erdő 1423 h., legelő 140 hold. Ebből ismét urbéri belsőség 86, szántó 300 h., rét 40 h., belsőség 16, tölgyes és cseres erdő 1423 hold. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipoly-Bolyktól lefelé az Ipoly és a losoncz-balassagyarmati államút mentén találjuk Vilke községet csinos templomával, gróf Wenckheim szép kertjével, kastélyával és gazdasági épűleteivel.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vilke. Ipolymenti magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 153, és róm. kath. vallású lakosaié 947. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása pedig Losoncz vagy Ipolytarnócz. E község már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben is előfordúl, tehát már akkor egyháza is volt. 1423-ban Velike néven említik az oklevelek. 1548-ban a Lossonczy család birtokában találjuk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vilke, v. Nógrád vm. (Vel’ká nad Ipl’om, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. losonci esp. ker-ében. – 1397: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1762: építették. Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1628: alapították újra. Akv. 1711-től. Kegyura 1880: a Forgách gr. család. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. – Filiái 1917: Panyidaróc, Tőrincs. – Lakói 1940: 966 r.k., 52 ev., 9 ref., össz. 1027; 1991: össz. 895, m. 535 (59,78%); 2001: össz. 908, m. 463 (50,99%). ** Némethy 1894:436. – Schem. Ros. 1913:55.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tőrincs, Vilke és Jelsőc magyar eredetű a Lexicon följegyzéseiben és tiszta magyar jellegüket megőrizték. Tőrincsen 1921-ben 95%, Vilkén 74%, Jelsőcön pedig 96% magyart találtak.. Ez az arány 1930-ig a következőképen változott meg: Tőrincsen 62%, Vilkén 62%, Jelsőcön pedig 90%. Tőrincsnél, mely közvetlenül az Ipoly partján fekszik, a volt csehszlovák magyar határhoz ér a nyelvhatár vonala, s ez a község szélső pontját jelzi a nagy összefüggő nyugati magyar nyelvtömeg keleti szélének. Bővebben