Véke

A község a Felső-Bodrog északnyugati részén, a Ticce-patak jobb partjának közelében fekszik, Királyhelmectől 8 km-re északnyugatra. Egyike a Ticce-mente községeinek. Mellékutak kötik össze Királyhelmeccel és Bodrogszentessel (5 km). Nyugatról Szinyér, északról Zétény, keletről Boly és Királyhelmec, délről pedig Bodrogszentes községekkel határos. Bollyal közös határának egy részét a Ticce-patak alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Területe (8,74 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 596, 1921-ben 512, 1938-ban pedig 588, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-2001 között népességének több mint egynegyedét elveszítette, 2001-2011 között már 18,4 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (437 főről 514-re). Ez összefüggésben áll azzal, hogy az elöregedő lakosságú faluban a lakosság egyre jelentősebb részét alkotják a romák (2011-ben a lakosság 18,5 %-a volt roma nemzetiségű, a roma etnikumhoz ugyanakkor a lakosság 39,6 %-a tartozott 2013-ban). Bővebben

Történelem

1233-ban említik először mint Weytke Péter birtokát. 1265-ben IV. Béla király hívének Martonosnak ajándékozta. Az 1400-as években több birtokosa volt, köztük a Csapi, Eszenyi, Gecsei, Kálnai és Czékei családok. A 16. század második felében előbb Skaricza Mátyás, majd Vékey Ferenc tulajdona. A század végén Paczoth Ferenc és Melith Pál tulajdona. Az 1600-as években többek között a Sennyey, Perényi, Pike, Vékey, Barkóczy és Andrássy családok birtoka. Bővebben

Mai jelentősége

A korábban főként szőlőtermesztéséről híres községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma egy 14. századi templom alapjain 1799-1801 között épült klasszicista stílusban. Református temploma 1798-ban, a mellette található harangláb 1882-ben épült. A ma a községházának otthont adó egykori Szmrecsányi-kastély 1791-ben épült 16. századi alapokon. 1967-ben a határában található Nagy-tavat mocsári növényvilága révén természetvédelmi területté nyilvánították.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VÉKE. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Zetényhez közel, szántó földgye jó, fekete agyagos, van dombos, és homokos is, mindenféle vetemény termésre alkalmatos, réttye kevés, erdeje nintsen.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Veke, Zemplén vmegyében, magyar falu, a Bodroghközben, Bolyhoz 3/4 órányira: 299 romai, 55 gör. kath., 247 ref., 46 zsidó lak. Kath. és ref. templom. 736 hold szántóföld, F. u. b. és gr. Sennyei, Szirmay, kinek itt kastélya van, s m. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Véke, magyar kisközség a Bodrogközön, 125 házzal és 640 róm. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. Ősrégi község, mely Weyka néven IV. Bélának 1245-ben kelt oklevele szerint Weykai Mártoné, a ki azt Wolchok fiának, Mikének eladta. 1407-ben Kiseszenyi András tiltakozik az ellen, hogy a Zendiek Vékét birtokba vegyék. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Véke. Okleveles első nyomát 1245-ből találjuk, mikor is Weyka falut Weykai Márton hitvese Wolchok fiának, Mikének adja. A XV. században a Csapi, Makó, Polyák, Pike, Czékely nemesek a földesurak itt, a XVI. században a Skaricza, Vékey, Paczoth, Malith-familiáké, a XVII. századtól a Santhus, Sennyey, Perényi, Pike, Vékey, Barkóczy, Andrássy, Szikszay, Ghillányi, Sennyey, Szirmay, Mailáth és végül a Szmrecsányi-család birtokolja. 1314-ben már fennállott ősi kat. templomát 1865-ben tűz hamvasztotta el. Hozzátartozik Cigánytelep. A község terüelte 1518 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 588.