Lévai járás
kisközség
Lévai járás
Ld. Vámosladány
Közigazgatás
Ld. Vámosladány
Népesség
Ld. Vámosladány
Történelem
Ld. Vámosladány
Mai jelentősége
Ld. Vámosladány
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Ladány, (Ludányi), magyar falu, Bars vmegyében, Hont vmegye szélén: 207 kath., 499 ref., 10 evang. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Rétje, legelője bőséggel. Dohányt termeszt. F. u. h. Eszterházy. Lévához 1 óra.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Vámosladány, Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek, a mennyiben a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel. E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. A mult század végén, a mikor az Eszterházyak voltak az urai, nagy marhatenyésztése volt. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Kath. temploma ősrégi és 1332-ben már fennáll, de 1494-ben átalakították és 1733-ban újították meg. A református templom 1854-ben épült. Ide tartozik Dobogó puszta is. Postája van, távirója és vasúti állomása Léva.
Magyar Katolikus Lexikon
Vámosladány, v. Bars vm. (Mýtne Ludany, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lévai esp. ker-ében. – 1332: már létezett. Lakói 1678: ref-ok lettek. 1733: alapították újra. Mai Mindenszentek tp-át 1494: építették. Kegyura 1880: Schöller Sándor és Pál. – Filiája 1917: Óvár. – Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. – Lakói 1940: 606 r.k., 14 ev., 709 ref., 3 izr., össz. 1332; 1991: össz. 948, m. 506 (53,38%); 2001: össz. 897, m. 410 (45,71%). ** Némethy 1894:306. – Gerecze II:163. – Schem. Strig. 1917:57.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Vámosladány. A szentbenedekrendi apátság alapítólevelében, mely 1075ben kelt, Vámosladány is a községek sorában szerepel. Ezidőtájt, valamint a következő évszázadokban Lodán vagy Ludán alakban írják nevét okleveleink. A lévai uradalom szervezésekor a lévai várbirtokok közé került, annál is inkább, mivel a község sosem szerepelt az esztergomi káptalan javadalmai között. A község ösi kath temploma már 1332-ben fennállott. Külterületi lakott helyei: Dobogó és Siklós. A község területe 3067 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1364.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 1222 | 94% |
szlovákok | 56 | 4% |
németek | 1 | 0% |
egyéb | 16 | 1% |
összlétszám | 1295 |