Valkház

Valkház a Kisalföld északkeleti sarkában, a Zsitvamente kistájon, a Zsitva bal partján fekszik, Érsekújvártól 24 km-re északkeletre, Verebélytől 14 km-re délre, az Udvardot (17 km) Verebéllyel összekötő 511-es út mentén. Határa a nyugaton húzódó Zsitva-menti síkságtól keleten 180 méteres magasságig emelkedik, a községközpont 130 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Verebélyi járás része volt, ekkor az Érsekújvári járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). 1976-1990 között Hull községhez csatolták. Területe (6,70 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Valkház a nagysurányi szlovák etnikai tömb részét képező, a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú, mára 97 %-ban szlovákok lakta aprófalu. A 18. században még nagyrészt református magyarok lakosságú kuriális falu a 19. század végére már négyötödrészt szlovákká vált, bár a 20. század elején ez a folyamat ideiglenesen megfordult (1910-ben a lakosság 58,1 %-a vallotta magát szlováknak és 41,9 %-a magyarnak). Bővebben

Történelem

Valkház első írásos említése 1221-ből ered, ekkor „Wolcaz”, későbbi okiratokban „Walkaz” (1252), „Wulkaz” (1290) és „Wolkaz” (1293) alakban szerepelt. Neve szláv személynévi eredetű (a farkas jelentésű „valk” szóból), a –ház utótag későbbi népetimológiás megújítás eredménye. Kezdetben helyi nemesek birtoka volt, 1330-ban adományozta Károly Róbert a Kacsics nemzetségnek. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű aprófaluban szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1722-ben épült barokk stílusban. A református templom 1900-1910 között épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Valkaz. Elegyes falu Bars Várm. földes Urai több Urak, fekszik Nagy Mányához közel, és annak filiája; földgye, réttye jó, legelője elég, fája van tűzre, keresettye Komáromban, és másutt. Kis Valkaz. Szabad puszta Bars Várm. földes Ura Gál Uraság, fekszik Nagy-Mányához nem meszsze, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Valkáz, Valkazowcze, Bars m. tót-magyar falu, a Zsitva mellett; 381 kath., 45 ref. lak. 1-ső osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Verebély. Kis-Valkáz, Bars vmegyében, puszta, 28 kath. lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyvalkház, zsitvamenti tót kisközség, 399 róm. kath. vallású lakossal. IV. Béla király egyik 1231-iki oklevele villa Valkház néven említi már. 1290-ben a nyitrai káptalan egyik bizonyságlevelében Wulkaz alakban szerepel. Régi földesurai ismeretlenek. Az újabb korban a Barlanghy és a Balogh család volt a birtokosa. A mult század elején találkozunk Walkazowcze tót nevével is. Katholikus temploma 1772-ben épült. Ide tartozik János puszta is. A község postája, távirója és vasúti állomása Nagymánya.

Helységnévtár

Valkház (Nagy-), [Valkház Kis-p.] rk. 315 N.-Mánya, ref. 43 Kis-Mánya (Nyitra m.), izr. 11 -, egyéb 1. -

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Valkház. A község területe 1164 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 542.