Vajasvata

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz északi részén, Csenkétől 1,8 km-re délkeletre, Olgyától 2,5 km-re északkeletre, Vajasvatával 2,5 km-re délnyugatra fekszik. Mellékutak kötik össze az említett településekkel.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, 1960-2007 között Nagymagyar (Zlaté Klasy) településrésze, majd a 2007-es népszámlálás óta Csenke község két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, a járás megszüntetéséig a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Területe 6,03 km², a község területének 52,1 %-át alkotja, csak minimális mértékben változott 1939-hez képest (6,01 km²).

Népesség

1921-ben 175, 1939-ben 201, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 182-en éltek itt, a község összlakosságának egyhatoda (16,7 %).

Történelem

A falu Vatha határában keletkezett, első írásos említése 1436-ból származik. A 16. században a nagymagyari uradalom része volt, a nagyszombati, a budai és pozsonyi klarisszáké, majd a rend fel-oszlatása után 1787-től a vallásalapé. A 19. században az Eszterházy és a Pálffy család birtoka. 1720-ban 10 adózója volt. 1828-ban 17 házában 128 lakos élt. A település 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt. A települést 1960-ban Nagymagyarhoz csatolták. A 2007-ben megtartott községi népszavazás ered-ményeként Csenkéhez csatlakozott. Az egyesülés tiszteletére módosították Csenke község címerét, melynek felső részében, a vörös háttérben ábrázolt agancs Vajasvatát jelképezi.

Mai jelentősége

Ld. Csenke

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Vajas Vatta. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura a’ Rel. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Szászhoz, Csörge pusztához, és Olygyához is közel; szántóföldekből, és mezőjökből veszik jövedelmeket.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vatta (Vajas-), Poson m. magyar falu, egy fertálynyira az elébbi helységtől: 122 kath., 13 zsidó lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczenő. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vajasvatta, csallóközi magyar kisközség, mindössze 25 házzal és 165 lakossal, a kik mind róm. katholikusok. Hajdan a nagyszombati Klarisszák birtoka volt, de az 1553-iki portális összeírásban a budai apáczák szerepelnek birtokosokként 6 portával. Később ismét a Klarisszáké lett, 1787-ben a vallásalapé, majd idővel az Esterházyak tulajdonába került, míg most Pálffy Béla grófnak van itt nagyobb birtoka. Temploma nincs a községnek, melynek postája és távírója Nagymagyar, a vasúti állomása pedig Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Évszázadokon át a nagyszombati apácák birtoka, de az 1553. évi adóösszeírók már az óbudai apácák tulajdonában jegyzik fel. Idővel az Eszterházy, majd a Pálffy grófok szerezték meg. A község területe 1045 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 201, valamennyi róm. katholikus.