Uzapanyit

A község a Gömöri-medence és a Balog-völgy északi részén, a Balog-patak jobb partján fekszik, a Perjései-patak torkolatánál, Rimaszombattól 12 km-re északkeletre, Bátkától 6 km-re északra, Vámosbalogtól 5 km-re délkeletre. Á falu a Balog völgyében haladó, Bátkát Újvásárral összekötő mellékútról 1 km-es kitérővel érhető el. Mellékút köti össze Rakottyással (4 km) és Baktin (6 km) keresztül Rimaszombattal is. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe 1910-38-hoz képest (20,88 km²) csak minimális mértékben változott (20,86 km²). 1964-1990 között hozzá tartozott Rakottyás.

Népesség

1910-ben 826, 1921-ben 783, 1938-ban pedig 896, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Bár 1880-1921 között lakosságszáma folyamatosan csökkent (csaknem egyötödével), 1921-38 között már 14,4 %-os növekedés figyelhető meg. Ez összefüggésben áll azzal, hogy az 1920-as években a csehszlovák földbirtokreform során a községbe szlovák telepesek érkeztek, 1930-ban már a lakosság 22 %-a (cseh)szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Bővebben

Történelem

A falu valószínűleg a 12. század második felében keletkezett a várispánság birtokán, később a Balog-nemzetség hatakmas birtokainak része lett. 1427-ben az adóösszeírásban „Panith” említik először, mint az Úsz (Uza) család birtokát. A 15. század végétől megkülönböztetésül Gömörpanyittól a birtokos család nevével bővítették nevét. Középkori lakossága csaknem kizárólag magyar volt. Bővebben

Mai jelentősége

A rendszerváltás után súlyos gazdasági helyzetbe került, gettósodó településen magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda egyaránt található. Határában napkollektoros erőmű működik. Református temploma klasszicista stílusban épült 1848-52 között, Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus templomát 1872-ben historizáló stílusban emelték. Két, 19. századi klasszicista stílusú kastély is található a községben.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Uza Panyit. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Ura Szent Miklósy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reformátusok, fekszik Csoltóhoz nem meszsze, határbéli földgye jó termékenységű, piatzozása hasznos, 2, 3, 4 mértföldnyire, fája van, malma közel, legelője elég, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Panith-Uza, magyar falu, Gömör vmegyében, ut. p. Rimaszombathoz keletre 1 mfd. 154 kath., 428 ref., 87 evang. lak. Kath. és ref. anyatemplom. Földei sikon feküsznek, s bőtermékenységüek; a határ dombosabb részét szőlők s erdők foglalják el. F. u. többen. Abloncza, puszta, Gömör és Kis-Honth vgyékben, N. Kalosa és Tamási közt: 5 kath., 21 ref. lak., jó földekkel s makkos erdővel. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Uzapanyit, balogvölgyi magyar kisközség, 212 házzal és 919 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Hajdan itt Alsó-Panith és Uza-Panith néven két község állott. 1427-ben az Uza család a földesura, 1435-ben a Méhy család. Ugyanakkor a Sághy családot is mint birtokosát említik. A Méhy család részeit azután az osgyáni Bakosok kapják. Széchi Mária is birtokosa volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Uzapanyit, v. Gömör-Kishont vm. (Uzovská Panica, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. kishonti esp. ker-ében. – 1828: alapították. Mai Nagyboldogasszony tp-át 1872: építették. Akv. 1775-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl. – Filiái 1917: Alsóbalog, Alsóvály, Balogpádár, Balogrussó, Balogtamási, Bugyikfalva, Derencsény, Eszterény, Eszterézs, Felsőbalog, Felsővály, Gesztes, Gömörmihályfalva, Kisgergelyfalva, Kőhegy, Meleghegy, Pápocs, Perjése, Rakottyás, Szeleste. – Lakói 1940: 438 r.k., 1 g.k., 28 ev., 381 ref., 10 izr., össz. 858; 1991: össz. 576, m. 449 (77,95%); 2001: össz. 697, m. 432 (63,62%). ** Schem. Ros. 1913:71.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Uzapanyit. Eleinte két község állott itt, Alsó-Panith és Uza-Panith. A most hozzátartozó puszták is népesebb helységek voltak. Ilyenek Puhac, amely 1427-ben a Puhaháza nevet viseli, Mikóháza pedig 1407-ben a Mikófalvy-család uradalmaként, mint Mikófalva szerepel. Hácsipuszta 1427-ben Haach alakban Balogvárhoz tartozott. Ugyanekkor Föczenházát is említik az oklevelek, ez a község azóta nyomtalanul elpusztult. Bővebben