Ungnyarád

Ld. Nyarádkelecsény

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Nyarádkelecsény része (hivatalosan sem településrészként, sem kataszteri területként nem különül el). 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Nagykaposi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). 1943-ban Magyarmocsárral és Magyarkelecsénnyel egyesítették Nyarádkelecsény néven.

Népesség

1910-ben 212, 1921-ben 197, 1938-ban pedig 193, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 68 %-a volt református, 17,8 %-a izraelita, 10,2 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

Ungnyarád (1907-ig Nyarád) birtokosa több mint kétszáz éven át a Nyarády család volt. A település 1400 körül keletkezett. 1526-ban a kisebb falvak közé sorolják a települést, ahol több kisnemes családnak volt birtoka. 1548-ban teljesen elnéptelenedett. A 17. században lakói református hitre tértek. 1427-ben 6 adózó háztartása volt. 1599-ben nemesi kúriáján kívül 6 jobbágyház állt itt. 1715-ben és 1720-ban a falu lakatlan volt. Később újratelepítették. 1700-ban már fatemplom állt a községben, amelyet temető vett körül. 1800 körül a Dobó-család birtoka lett. 1828-ban 23 házában 189 lakos élt. 1829-ben a birtok a Draveczky-család kezére került. Nyarád lakói 1868-ig jobbágyok voltak, ekkor örökváltággal váltották meg magukat. 1810 körül épült első iskolája. 1845-re helyreállt a rendszeres iskoláztatás, amely mindenkor magyar nyelven folyt. A 20. század elejére teljesen egybeépült a szomszédos Magyarmocsárral. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1943-ban Nyarádkelecsény néven egyesítették Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral.

Mai jelentősége

Református temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban (tornyát 1930-ban építették hozzá).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NYÁRAD. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Kaposhoz fél mértföldnyire, Doboruskához sem meszsze, és annak filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nyárad, magyar falu, Ungh vgyében, Dobó-Ruszkához 3/4 órányira: 22 rom., 19 g. kath., 158 ref., 6 zsidó lak., ref. templommal. F. u. Kövy Sándor örökösei. Ut. p. Ungvár.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ungnyárád. A község területe 617 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 193.