Újváros

Az Újváros, a pozsonyi belvároshoz északkeletről csatlakozó fővárosi városrész, a Kis-Kárpátok (Bazini-hegycsoport) délkeleti lábánál, a Kisalföld (Vízköz kistáj) legnyugatabbi részén, 137 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Pozsony központjától 3,5 km-re északkeletre. Három, egymástól élesen elkülönülő részből tevődik össze: a szűkebb értelemben vett, sík területen (135-160 méteres magasságban) található, túlnyomórészt városi beépítettségű Újvárost a pozsony-érsekújvári vasútvonal választja el a Kis-Kárpátok déli lejtőjén, a Zergehegy (Kamzík, 439 m) déli lábánál, a Stráže (Vachmejster, 275 m), a Revín (324 m) és a Krásna Hôrka (251 m) dombokon húzódó villanegyedtől (Stráže, Kalmárhegy /Koliba/, Kamenné sady) és a részben panelházas beépítésű kórháznegyedtől (Kramer – Kramáre, Szőlőhegy – Vinohrady). Bővebben

Közigazgatás

Újváros az egyetlen Pozsony városrészei közül, mely soha nem volt önálló község. Területének legnagyobb része 1946-ig is Pozsony város (1920-ig Pozsony szabad királyi város) külterületének számított, ugyanakkor a Felső-Malomvölgytől nyugatra eső határrésze (751 ha) 1920 előtt Lamacs; legkeletebbi része, Pomoriny pedig 1972-ig Récse községhez tartozott. Bővebben

Népesség

A városrésznek 2011-ben 36 314 lakosa volt, itt élt a főváros lakosságának 8,8 %-a. 2011-ben népességének 90,8 %-a volt szlovák és 3,0 %-a (1073 fő) magyar nemzetiségű (3,4 %-a magyar anyanyelvű). Ugyanebben az évben a lakosság 51,2 %-a volt római katolikus, 6,2 %-a evangélikus és 31,4 %-a felekezeten kívüli. A városrész népessége 1980-2011 között folyamatosan csökkent, 1980-1991 között lakosságának 14,4 %-át (47 107 főről 40 317 főre csökkent), majd 1991-2011 között további 9,9 %-át elveszítette. Bővebben

Történelem

A mai Újváros területét a 19. század második felében Pozsony külterületeként nagyrészt szántók és rétek foglalták el, csak néhány major (Györgyudvar, Hídvégház) volt itt, a mai Téglamezőn a középkortól kezdve fejtettek agyagot és égettek téglát, a Kis-Kárpátok lejtőin már 1405 óta kőbánya működött, illetve itt terültek el (a részben még ma is meglévő) szőlődombok, ahol a pozsonyi (elsősorban fehér) borokat termelték. Bővebben

Mai jelentősége

Bár az Újváros egykori ipari jelentőségéből sokat veszített (nagyipari üzemei közül a vegyi kombinát és az elektrotechnikai üzem megszűnt), édesipara (az egykori Stollwerck, majd Figaro gyár ma Mondelez Slovakia néven működik) ma is jelentős, növényolajgyárában 2013 óta csak palackozás folyik. A városrész számos országos jelentőségű intézménynek ad otthont: a Szőlőhegyen található az oktatási, Kramerben az egészségügyi minisztérium, a Kutuzov utcában pedig a honvédelmi minisztérium és a titkosszolgálat székhelye. Bővebben